2. Az akut koronáriaeseményt követő pszichés reakciók és a koszorúér-betegség mint krónikus betegség pszichoszociális hatásai – a megküzdés lehetőségei
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__77/#m943szu_f52_p1 (2024. 11. 03.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__77/#m943szu_f52_p1)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__77/#m943szu_f52_p1)
Egy akutan jelentkező koronáriaesemény – például egy miokardiális infarktus – megélése rémisztő és bénító élmény lehet: a „derült égből villámcsapás” hasonlata épp ezért sok beteg beszámolójában megjelenik. Még ha az egyén számára ismert is a koszorúér-betegsége, egy hirtelen fellépő, intenzív distresszt okozó és potenciálisan életet fenyegető esemény félelemkeltő és sokkoló lehet az egyén számára, amelyet ezért viszonylag gyakran és érthető módon követnek olyan negatív érzelmi állapotok, mint a szorongásos vagy depresszív tünetek, a fokozott aggodalom, az irritáltság, ingerlékenység, a halálfélelem vagy akár a poszttraumatikus stressz szindrómához kapcsolható állapotok. [21, 22] A szakirodalomban e pszichés és érzelmi válaszok összefoglalóan a „cardiac blues” (esetlen fordítással „szívbeteg szomorúságnak” nevezhető) jelenség néven ismertek, amely során gyakori reakciók a sokk, a rossz vagy változékony hangulat, a szomorúság, az aggodalom, a bűntudat vagy a düh. A hangulat megváltozása megjelenhet fáradtságban, túlérzékenységben, közönyösségben, a másoktól való eltávolodásban, az alvási, evési vagy szexuális szokások megváltozásában. A kognitív folyamatok megváltozása megjelenhet zavartság, feledékenység vagy koncentrálási problémák formájában, előfordulhatnak rémálmok, gyakori az önértékelés csökkenése, az aggodalmaskodó gondolatok a szerepek és a feladatvégzés megváltozása, a testi egészség vagy a másokra utaltság érzése miatt és a jövővel kapcsolatos pesszimizmus is. [23] E pszichés reakciók a legtöbb betegnél megjelenhetnek, és az esetek egy részében néhány hét vagy egy-két hónap leforgása alatt szakember segítsége nélkül is oldódhatnak. Előfordulhat ugyanakkor, hogy tartósan és stabilan fennmaradnak, jelentős szubjektív szenvedést okozva az egyénnek, és nehezítve a betegséghez való alkalmazkodás folyamatát is, ami így rosszabb prognózishoz vezethet. Felismerésük (akár az e tüneteket megtapasztaló egyén, akár szakember által) és kezelésük épp ezért kiemelt fontosságú. Az alábbiakban épp ezért a felismerhető jelek és a segítségkérés lehetőségeit mutatjuk be.