Telített zsírsavakat főképp az állati eredetű zsírok (például sertés- vagy libazsír, vaj) és néhány növényi olaj (például kókusz- és pálmaolaj) tartalmaznak. A zsíros húsételek (például a szárnyasok bőre is), a kolbászfélék, pástétomok, de a tej és a tejből készült termékek (például sajt, vaj), akár cukrászati készítmények (kekszek, leveles tészták) is nagy mennyiségben tartalmazhatnak telített zsírsavakat. E zsírok szobahőmérsékleten – kémiai összetételüknél fogva – többé-kevésbé szilárdak. E zsírsavak jelentősen megnövelik a vér koleszterinszintjét, emiatt javasolt azokat minél kisebb mennyiségben (a napi kalóriamennyiség legfeljebb 10%-ban) fogyasztani (1 gramm telített zsír nagyjából 9 kalóriát tartalmaz; a zsírok, azon belül is a telített zsírok mennyisége feltüntetésre kerül minden terméken).

A telítetlen zsírsavak között (kémiai összetételük alapján) megkülönböztethetők az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavak. Egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaznak (legnagyobbrészt) az olíva-, repce- és szezámolajok és az olajos magvak. Ezek szobahőmérsékleten folyékonyak, ám valamelyest sűrűbbek, mint a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok. [207, 208]

Többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak a napraforgó-, a szója-, a len- és a kukoricaolajok, valamint a halak. A többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartoznak az ómega-3 és -6 zsírsavak is, amelyek úgynevezett esszenciális zsírsavak: ezek az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlenek zsírok, amelyeket azonban a szervezet maga nem képes előállítani, ezért azokat az étkezés során bevitt tápanyagokkal szükséges pótolni. Mindkét ómega-zsírsav szükséges a szervezet számára, azonban az ómega-3 zsírsavból három-ötszörös mennyiséget javasolt elfogyasztani (napi kb. 1–1,5 g mennyiségben) az ómega-6 zsírsav mennyiségéhez képest. Nagy mennyiségben tartalmaznak ómega-3 zsírsavat a tengeri halak (például tonhal, szardínia), a dió, a mogyoró, a repce, valamint a fűvel táplált állatok húsa; ómega-6 zsírsavat főképp a kukorica-, szója- és napraforgóolajok tartalmaznak. [207, 208]

Az ajánlásból továbbá kiemelendő a telítetlen zsírsavak csoportjába tartozó transzzsírsavak szerepe. A transzzsírsavak egyfelől természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje nyomán keletkeznek (így azok húsában, tejében fordulnak elő), amelyeknek egészségre káros hatása nem ismert, illetve nem bizonyított. Mesterséges úton a transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénmolekulával történő megszilárdítása nyomán jönnek létre. A transzzsírsavak ételekhez való hozzáadásával azok hosszabban eltarthatók, jobban bírják a fagyasztást, és kevésbé avasodnak. Az így szerkezetileg megváltoztatott növényi olajok (az olajok, zsírok melegítése is hasonló változásokat eredményez!) azonban hangsúlyosan káros hatással vannak az emberi szervezetre és különösen is a szív- és érrendszerre: a mesterségesen előállított transzzsírok növelik a teljes koleszterin és csökkentik a HDL-koleszterin szintjét. Már napi öt gramm transzzsír bevitele esetén is akár 23%-kal nagyobb arányban alakulnak ki kardiovaszkuláris betegségek. [206] Az ételtípusok, amelyek jellemzően tartalmaznak transzzsírokat, a péksütemények, gyári salátaöntetek, cukrászsütemények, kekszek, chipsek, mártás- és levesporok. Az Európai Élelmiszerbiztonság Hatóság javaslata szerint a lehető legkevesebb transzzsírsav fogyasztása ajánlott. Ezt egyfelől állami szabályozás segíti: a 2014. február 18-án kiadott kormányzati rendelet meghatározza, hogy 100 gramm zsiradék maximum 2 gramm transzzsírsavat tartalmazhat. Ezzel együtt is, amennyiben a megvásárolni kívánt élelmiszer címkéjén a „részlegesen hidrogénezett növényi zsír/zsiradék/olaj” megnevezés szerepel, az azt jelenti, hogy transzzsír van benne, és javasolt azt elkerülni. [207, 208]

Általános tanácsként a fentiek alapján – és az ajánlásokkal összhangban – megfogalmazható, hogy javasolt a telített zsírokat tartalmazó ételek (zsíros húsok, kolbászfélék stb.) fogyasztásának mérséklése, helyettük a sovány húsok, húsrészek fogyasztása (szárnyasok a bőr eltávolításával; a sertés comb vagy karaj a zsíros részek eltávolításával); a tejtermékek közül az alacsonyabb zsírtartalmúak fogyasztása; főzéshez növényi olajok használata; nassolni, rágcsálni való ételeknél a kevesebb telített zsírt tartalmazó termék választása (például pattogatott kukorica a chips helyett); kenyér kenéséhez margarin használata vaj helyett (a margarinok különböző mennyiségben tartalmaznak egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokat); különösen javasolt a transzzsírokat tartalmazó élelmiszerek, ételek kerülése; valamint ajánlott a megvásárolni kívánt termékek tápanyagtáblázatainak figyelembevétele és az egészségesebb termék választása. [208]