A táplálkozási szokások kialakítása kapcsán általánosságban kiemelendő, hogy az egészséges étkezési szokások hosszú távú fenntartásának nyitja a legtöbb esetben egy középút megtalálása az egészséges és a kedvelt ételek fogyasztása között (noha e kettő gyakorta átfed egymással). Az evés a legtöbb ember számára örömforrás; ha ezt az örömtényezőt az egyén teljesen kiiktatja a táplálkozásából (például, hogy fenntartson egy szigorú diétát), az hosszú távon gyakran tarthatatlannak bizonyul, és akár gyakori nassoláshoz, akár alkalmankénti nagyevésekhez, kontrollálhatatlannak érzett falásrohamokhoz stb. vezethet. Ennek elkerülése érdekében tehát javasolt megtalálni azt az arany középutat, amely során egyszer-egyszer helyet kaphatnak – kis mennyiségben – akár egészségtelenebb ételek (zsírok, egyszerű cukor stb.) is, amennyiben ezeket az egyén nem tudja/akarja teljesen mellőzni a táplálkozásából, ám a táplálékbevitele jelentős részét mégis a fenti ajánlások betartásával fedezi. Fontos továbbá, hogy a táplálkozási szokások egyik napról a másikra történő drasztikus megváltoztatása ritkán segíti azok tartós fennmaradását. Az étrend fokozatos, mértéktartó átalakítása, az étkezések napirendbe való – az egyénnek megfelelő – beiktatása, a drasztikus – és gyakorta egészségtelen – lépések (például léböjtkúra, a napi étkezések számának egy-kettőre való lecsökkentése a fogyás reményében, éhezés, rövid távú, egészségtelenül szigorú diéták stb.) kerülése valószínűbben vezet el a módosított étkezési szokások hosszabb távú fenntarthatóságához. Miokardiális infarktuson átesett személyek étkezési szokásait vizsgáló tanulmányok [
212] rámutattak ugyanis, hogy az akut eseményt és a rehabilitációs kezelést követő néhány hónapban a beteg személyek jelentős többsége (65%) sikeresen módosított étrendi jellemzőin, azonban egy évvel később ezen személyek legnagyobb része visszatért korábbi étkezési szokásaihoz, feladva a korábban kialakított egészségesebb étrendet. Egy, a közelmúltban készült hazai vizsgálat [
213] hasonló eredményre jutott: a vizsgálatban olyan, túlsúllyal élő személyeket vontak be, akik korábban már kardiovaszkuláris eseményen átestek, és korábbi testsúlycsökkentést célzó diétájuk eredménytelen volt. E betegek kéthavonta, ambulánsan, dietetikus szakember vezetésével komplex dietetikai programon vettek részt, amelynek részeként bemutatásra kerültek az egészséges nyersanyagok, ismertetésre kerültek azok kardiovaszkuláris és élettani hatásai, valamint a résztvevők megismerkedhettek az ételek korszerű (szívbarát) elkészítési módjaival, lehetőségeivel is. A foglalkozások résztvevői ezután maguk készíthették el az ételeket, eközben követték a felhasznált nyersanyagok mennyiségét, majd közösen kiszámították az ételek energia- és tápanyagtartalmát is. Az eredmények szerint e rendszeres betegoktató és a személyek étrendjének nyomon követését lehetővé tévő alkalmak eredményeként mind férfiak, mind nők körében statisztikailag jelentős mértékben csökkent a testtömeg, a testtömegátlag (BMI), valamint a haskörtérfogat is egy év alatt. A testtömeg csökkenésének mértéke férfiaknál átlagosan 8,44 kg, nőknél 5,97 kg volt, míg a haskörtérfogat férfiaknál átlagosan 7,53 cm-rel, nőknél 5,18 cm-rel csökkent. Ezen nemzetközi [
212] és hazai [
213] eredmények rámutatnak tehát, hogy mindenekelőtt a hosszú távú, tudatosan követett és kontrollált, ekként fenntartott módosítások vezetnek el sikerrel a kívánt pozitív eredményekhez.