Kriska György, Karkus Zsolt

A biológia tanításának elmélete és gyakorlata


Pillangós virágú növény gyökérzete

A pillangós virágú növények a rétek, gyomtársulások gyakori növényei. A vörös- és fehérhere, a tarka koronafürt, a szennyes és a kaszanyűg bükköny a leggyakoribb képviselőik. Ássunk ki egy növényt a talajból, és a gyökérzetét mossuk le folyó vízzel. Itassuk le a vizet a gyökérzetről, majd ennek egy részletét vizsgáljuk meg bogárnézőben (9.23. ábra)! A pillangósvirágúaknak elágazó főgyökérzete van, a vastagabb főgyökérből többszörösen elágazódó és egyre vékonyabb oldalgyökerek erednek. A legvékonyabb gyökérágak csúcsi részéhez közel található a felszívási zóna, ahol a gyökérszőrök találhatók. A pillangós virágú növények jellegzetes gyökérmódosulatai a gyökérgümők (nem tévesztendők össze a gyökérgumókkal). Ezekben nitrogénkötő baktériumok élnek. A nitrogénkötő baktériumok képesek megkötni a levegő nitrogéntartalmát, amiből a gazdanövénynek is juttatnak. A baktériumok tevékenysége jó hatással van egyrészt a pillangós növény fejlődésére, másrészt a talaj nitrogéntartalmát is gyarapítja, amivel növényi tápanyagban gazdagabbá válik a talaj. Ezért is szokták a termőföldeken a „talajjavító” pillangósvirágúakat vetésforgóban más haszonnövényekkel felváltva termeszteni.

A biológia tanításának elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 787 7

A szerzők által jegyzett 2015-ös kiadású, azonos című kötet az utóbbi évtized egyetlen átfogó biológia szakmetodikával foglalkozó felsőoktatási tankönyve erősen hiánypótló munka, de az elmúlt évek során a kiadvány veszített korszerűségéből. Ennek több oka is van:

  • A közoktatásban, köznevelésben jelentős szervezeti és tartalmi átalakulások történtek, melyek a biológia tantárgyat is nagymértékben érintették;
  • teljesen megújult az oktatás technikai háttere;
  • a kognitív pszichológiai és pedagógiai kutatások legújabb eredményei is sürgetik a tantárgy-pedagógiák innovációját, modernizációját;
  • a társadalmi változások következményeként a köznevelési rendszer új követelményeknek, kihívásoknak kell hogy megfeleljen, többek között stratégiai feladattá vált a természettudományos továbbtanulás ösztönzése és a környezetkultúra, a környezettudatos magatartás fejlesztése.

A fent leírtak miatt a tankönyv új kiadása sürgetővé vált. Az átdolgozott műben célkitűzésünk a következők megjelenítése volt:

  • a biológia tantárgy helyének és szerepének bemutatása a nemzeti köznevelés rendszerében az új tartalmi szabályozók (a 2020-tól bevezetett NAT és kerettantervek) szellemiségének megfelelően;
  • az oktatásmódszertan új eredményeinek, illetve az aktuális nemzetközi trendek (pl. IBST, inquiry based science teaching) ismertetése, a hazai viszonyokhoz történő adaptálása;
  • az új oktatástechnikai és online oktatási eszközök biológia oktatásában alkalmazható módszertana, a digitális és hagyományos laboreszközök együttes használatának elősegítése;
  • a modern pedagógiai irányzatok módszereinek (konstruktív pedagógia, kompetenciaalapú oktatás, kooperatív csoportmunkák) természettudományos tartalmakkal történő megtöltése, interdiszciplináris szemlélettel;
  • a környezetkultúra, környezetetikus magatartás és a helyes egészségmagatartás fejlesztése a biológia tantárgyhoz kapcsolódó környezeti nevelésen keresztül.

A kiadvány és terjedelmes digitális melléklete minden olyan felsőoktatási intézményben felhasználható, ahol biológiatanár-képzés folyik, de az új eredmények és módszerek közlése és feldolgozása miatt a gyakorló biológiatanárok, illetve a továbbképzésüket végző intézmények körében is jelentős érdeklődésre számíthat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriska-karkus-a-biologia-tanitasanak-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave