Kriska György, Karkus Zsolt

A biológia tanításának elmélete és gyakorlata


Órajellegek, óratípusok

A tanórákat, szakmódszertani szempontból, hagyományosan az órán domináns szerepet betöltő didaktikai feladat alapján tipizáljuk. Így – még az 1950-es években rögzült terminológia szerint – beszélhetünk új ismereteket feldolgozó, gyakorló, ismétlő-rendszerező és ellenőrző órákról. Az oktatástan újabb irányzatai (Nagy 1986) azonban már mesterkéltnek tekintik, és ezért vitatják a didaktikai feladatok ily mérvű előtérbe helyezését az óra tervezése során, ezért óratípusok helyett a pedagógiai szemléletű óramodell fogalmát vezetik be. Az óramodellekben nem a didaktikai feladatok szerepelnek hangsúlyos elemként, hanem például hogy miként nyerhetjük el és tarthatjuk fönn a tanulók figyelmét, milyen módszerekkel és eszközökkel segíthetjük leghatékonyabban a megértést stb. A szemléletváltás fő indoka, hogy mindezek – és velük az óra eredményessége – nem attól függenek elsősorban, hogy éppen magyarázunk, ismétlünk vagy gyakorlunk-e, hanem sokkal inkább az adott osztály és benne az egyes tanulók sajátosságaitól. Tehát a tanóra tervezésekor nem a didaktikai cél kitűzése a leglényegesebb feladat, hanem a megfelelő eszközrendszer megválasztása a körülmények függvényében.

A biológia tanításának elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 787 7

A szerzők által jegyzett 2015-ös kiadású, azonos című kötet az utóbbi évtized egyetlen átfogó biológia szakmetodikával foglalkozó felsőoktatási tankönyve erősen hiánypótló munka, de az elmúlt évek során a kiadvány veszített korszerűségéből. Ennek több oka is van:

  • A közoktatásban, köznevelésben jelentős szervezeti és tartalmi átalakulások történtek, melyek a biológia tantárgyat is nagymértékben érintették;
  • teljesen megújult az oktatás technikai háttere;
  • a kognitív pszichológiai és pedagógiai kutatások legújabb eredményei is sürgetik a tantárgy-pedagógiák innovációját, modernizációját;
  • a társadalmi változások következményeként a köznevelési rendszer új követelményeknek, kihívásoknak kell hogy megfeleljen, többek között stratégiai feladattá vált a természettudományos továbbtanulás ösztönzése és a környezetkultúra, a környezettudatos magatartás fejlesztése.

A fent leírtak miatt a tankönyv új kiadása sürgetővé vált. Az átdolgozott műben célkitűzésünk a következők megjelenítése volt:

  • a biológia tantárgy helyének és szerepének bemutatása a nemzeti köznevelés rendszerében az új tartalmi szabályozók (a 2020-tól bevezetett NAT és kerettantervek) szellemiségének megfelelően;
  • az oktatásmódszertan új eredményeinek, illetve az aktuális nemzetközi trendek (pl. IBST, inquiry based science teaching) ismertetése, a hazai viszonyokhoz történő adaptálása;
  • az új oktatástechnikai és online oktatási eszközök biológia oktatásában alkalmazható módszertana, a digitális és hagyományos laboreszközök együttes használatának elősegítése;
  • a modern pedagógiai irányzatok módszereinek (konstruktív pedagógia, kompetenciaalapú oktatás, kooperatív csoportmunkák) természettudományos tartalmakkal történő megtöltése, interdiszciplináris szemlélettel;
  • a környezetkultúra, környezetetikus magatartás és a helyes egészségmagatartás fejlesztése a biológia tantárgyhoz kapcsolódó környezeti nevelésen keresztül.

A kiadvány és terjedelmes digitális melléklete minden olyan felsőoktatási intézményben felhasználható, ahol biológiatanár-képzés folyik, de az új eredmények és módszerek közlése és feldolgozása miatt a gyakorló biológiatanárok, illetve a továbbképzésüket végző intézmények körében is jelentős érdeklődésre számíthat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriska-karkus-a-biologia-tanitasanak-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave