Tóth József (szerk.)

Jövőformáló humán tudományok


Zusammenfassung

Aus dem Vergleich der morphologischen Gestalt und der Wortstellung der Satzkonstituenten beider Sprachen werden einerseits die Unterschiede zwischen den deutschen und den ungarischen Wörtern bezüglich der Wortartzugehörigkeit deutlich, andererseits werden Unterschiede bezüglich der Reihenfolge der einzelnen Satzglieder und der Satzkonstituenten in beiden Sprachen erkennbar. Bei der Bestimmung der Satzkonstituenten und der Wortklassen der deutschen und der ungarischen Beispielsätze wurden Engels Deutsche Grammatik (2004) und Keszlers/Lengyels deutschsprachige Ungarische Grammatik (2008) herangezogen. Wie der Linearisierungsprozess in den Sätzen des Korpus verläuft, zeigt die Reihenfolge der Ausdrucksformen der einzelnen Wortarten sowie die Reihenfolge der Satzglieder und der Gliedsätze in 1a–45b deutlich. Die Ergänzungen können im Deutschen in folgenden Ausdrucksformen realisiert werden: Nominalphrase im Nominativ, Akkusativ, Dativ; Pronominalphrase im Nominativ, Akkusativ, Dativ; spezielle Präposition mit Nominal- oder Pronominalphrase; Adverb; Nebensatz und Infinitivkonstruktion. Für die Angaben gibt es folgende Ausdrucksformen: Adjektive, Adverbien, Präpositionalphrasen, akkusativische Nominalphrasen, Nebensätze, Partikeln (Engel 2004: 383 ff.). Das Subjekt im Ungarischen kann folgende Ausdrucksformen haben: Substantive und substantivische Pronomina in Subjektfunktion im Nominativ wie auch Infinitive. Das Objekt im Ungarischen kann mit einem Substantiv, mit einem substantivischen Pronomen oder mit einem Infinitiv realisiert werden. Als freie und gebundene Adverbialbestimmungen (asemantische Bestimmung, Lokal-, Temporal-, Modal-, Kausal-, Grad- und Maß-, Instrumental- und Dativbestimmung) können im Ungarischen ein endsuffigiertes oder mit Postposition versehenes Substantiv oder substantivisches Pronomen, ein Adjektiv (Numerale) mit adverbialer Endung sowie ein adjektivisches (numeralisches) Pronomen, ein Adverb und ein adverbiales Pronomen, ein Infinitiv, ein Partizip mit adverbialer Endung oder ein Verbaladverb auftreten. Das Attribut (Qualifizierungsattribut, Possessivattribut, Apposition) wird im Ungarischen durch Adjektive (Numeralien), adjektivische (numeralische) Pronomina, Partizipien, Substantive oder durch substantivische Pronomina ausgedrückt. Darüber hinaus erscheinen im Ungarischen neben zahlreichen Funktionswörtern, zu denen die Hilfsverben und ihre Derivate, die Postpositionen, die Verbzusätze, die Konjunktionen, die Partikeln, die Artikel und die Negationswörter zählen, auch Satzäquivalente, unter denen Modalwörter im Korpus vorkommen (Keszler–Lengyel 2008: 96 ff.).

Jövőformáló humán tudományok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 803 4

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2020. november 9–10-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2020 tiszteletére rendezett „Jövőformáló humán tudományok” című kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány rendszerközpontú szemléletét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, az interkulturális germanisztika és a fordítástudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány stabil, időtálló értékeivé. A folyamatos jövőképformálás állandó perspektíva- és paradigmaváltással jár együtt, mindeközben új és újabb tudományos módszereket alkalmazva. Az adott tudományterületeken az ezekkel együtt járó szemléletváltozás, illetve annak előrevetítése volt a konferencia központi témája. A tudományos eredményeket felhasználók számára így adott a közeljövőben a fejlődés folyamatos fenntarthatósága és ezzel együtt újabb és újabb tudományos eredmények létrehozása. A tudományos konferencia azt az értékrendet hirdette, miszerint az anyanyelvre és idegen nyelvre épülő, versenyképes tudás formálása a társadalmi fejlődés szempontjából alapvető nemzeti érdek. A „Jövőformáló humán tudományok” mottó minden, digitális világunkban a Karon művelt tudományterület kutatójának legfőbb motivációját is hangsúlyozza, amellyel előbbre viheti a tudomány fejlődését, adott esetben megváltoztathatja az emberek gondolkodásmódját és így az emberek életét is. A több szekcióban elhangzott huszonöt hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban tizenöt előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatóinak a témához kapcsolódó kutatási eredményei is.

Jelen tanulmánykötet, amely nem a konferencia köteteként szolgál, az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak bemutatására koncentrál. A kötet betekintést enged a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak – a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány – egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth_jovoformalo-human-tudomanyok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave