Tóth József (szerk.)

Jövőformáló humán tudományok


Társadalmi tőkeelmélet és az iskolai eredményesség

A szülői részvételt vizsgáló kutatások egy része nem a Bourdieau-féle tőkeelmélethez nyúlik vissza, hanem a colemani társadalmi tőkeelméletet tekinti kiindulópontnak (Croll 2004; Perna–Titus 2005; McGonigal et al. 2007). Coleman társadalmi tőkeelmélete a cselekvő aktorok interakcióit helyezi előtérbe – ellentétben Bourdieau-vel, aki szerint az egyes társadalmi osztályok sajátos kulturális erőforrásai határozzák meg az előrelépési lehetőségeket. Coleman átfogó elméletében a társadalmi tőke van a középpontban, amely az egyének közötti kapcsolatokban nyilvánul meg. A gyereknevelés és az iskoláztatás során a társadalmi tőke jelentőségre tesz szert a társadalmi struktúrák különböző aspektusaiban. Az egyik a szülő és a gyermek közötti viszony vagy a felnőtt–gyermek közötti reláció, amelynek során a társadalmi tőke közvetítődik a két fél között: például az edző vagy a zenetanár átadja elkötelezettségét tanítványának a célok elérése érdekében, vagy a szülő, aki átsegíti gyermekét tanulási nehézségeken. A két fél különböző tartalmakat közvetíthet egymás felé, úgymint érzelmi tartalmak megosztása, ami pozitív hatással lehet a gyermek fejlődésére (Coleman 1997: 623–625). Ezek olyan társadalmi erőforrások, amelyek hozzáférhetővé válnak a gyerekek, fiatalok számára az iskolákon kívül a családjaiknál és/vagy a közösségekben. Ezek az erőforrások – különféle formáikkal – hozzájárulhatnak az oktatási eredményességhez. A szülő és a gyermek közti viszonyrendszerben a szülői részvétel a társadalmi tőke egyik komponenseként (formájaként) értelmeződik a gyermek iskoláztatásában. A gyermek tanulmányai iránti érdeklődés fontos társadalmi erőforrás, amely előrevetítheti iskolai sikereit. A szülői bevonódás mellett Colemannek a társadalmi tőke más mutatóit is sikerült meghatároznia, például az anya otthonmaradását a gyerek iskoláskora előtti időszakban. Továbbá a kétszülős családszerkezet, a kevesebb testvérszám, a lakóhelyi stabilitás mind-mind olyan tényezők, amelyek meghatározó szerepet játszanak a tanulók iskolai eredményességében (Coleman 1990: 596). A családon belüli interakciók – beszélgetések a családon belül személyes témákról és a szülői ambíciókról a gyerek tanulmányaival kapcsolatban – fontos előrejelzői az iskolai pályafutás alakulásának. Ezek egyes megnyilvánulási formáit hazai adatokon is azonosították; eszerint a szülők iskolai bevonódásának néhány eleme jelentősebb hatással van a tanuló eredményességére, mint a családi kulturális tőke vagy az általában felértékelt demográfiai tényezők (Pusztai 2009).

Jövőformáló humán tudományok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 803 4

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2020. november 9–10-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2020 tiszteletére rendezett „Jövőformáló humán tudományok” című kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány rendszerközpontú szemléletét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, az interkulturális germanisztika és a fordítástudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány stabil, időtálló értékeivé. A folyamatos jövőképformálás állandó perspektíva- és paradigmaváltással jár együtt, mindeközben új és újabb tudományos módszereket alkalmazva. Az adott tudományterületeken az ezekkel együtt járó szemléletváltozás, illetve annak előrevetítése volt a konferencia központi témája. A tudományos eredményeket felhasználók számára így adott a közeljövőben a fejlődés folyamatos fenntarthatósága és ezzel együtt újabb és újabb tudományos eredmények létrehozása. A tudományos konferencia azt az értékrendet hirdette, miszerint az anyanyelvre és idegen nyelvre épülő, versenyképes tudás formálása a társadalmi fejlődés szempontjából alapvető nemzeti érdek. A „Jövőformáló humán tudományok” mottó minden, digitális világunkban a Karon művelt tudományterület kutatójának legfőbb motivációját is hangsúlyozza, amellyel előbbre viheti a tudomány fejlődését, adott esetben megváltoztathatja az emberek gondolkodásmódját és így az emberek életét is. A több szekcióban elhangzott huszonöt hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban tizenöt előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatóinak a témához kapcsolódó kutatási eredményei is.

Jelen tanulmánykötet, amely nem a konferencia köteteként szolgál, az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak bemutatására koncentrál. A kötet betekintést enged a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak – a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány – egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth_jovoformalo-human-tudomanyok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave