Tartalomjegyzék

• AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA ÉS FŐBB GAZDASÁGI MÓDSZEREI Bevezetés az alkalmazott egészségügyi gazdaságtanba
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. Egészség-gazdaságtani alapfogalmak (Dr. Garaj Erika)
  • 1.1. Az egészség mint közjószág
  • 1.2. Egészségügyi szükséglet, igény és kereslet
  • 1.3. Klasszikus piac és egészségügyi piac
  • 1.4. Egészségügyi fogyasztás
  • 1.5. Egészségnyereség
  • 1.6. Ellenőrző feladatok
• chevron_right2. Egészségpolitikai célok és gazdasági elvárások néhány összefüggése (Dr. Garaj Erika – Dr. Novák Tamás)
  • 2.1. Az egészség gazdasági hatása az egyénre
  • 2.2. Az egészség hatása a gazdaságra
  • 2.3. Az egészségpolitika fogalma és célja
  • 2.4. Az egészségpolitika főbb befolyásoló tényezői
  • 2.5. Az egészségfejlesztés célzottsága
  • 2.6. Ellenőrző feladatok
• chevron_right3. Az egészségügyi szektor és az egészségügyi rendszer sajátosságai (Dr. Novák Tamás)
  • 3.1. Egészségügyi rendszer és a kapcsolódó fogalmak
  • 3.2. A magyar egészségügyi rendszer részei
  • 3.3. Az egészségügyi rendszerekkel szemben támasztott elvárások
  • 3.4. Az egészségügy rendszerkritériumai
  • 3.5. Az egészségügyi rendszer céljai
  • 3.6. Ellenőrző feladatok
• chevron_right4. Az egészségügy társadalmi haszna és gazdasági mérhetősége (Dr. Novák Tamás – Dr. Garaj Erika)
  • 4.1. Az egészség haszna
  • 4.2. A gyógyítás mérhetősége
  • 4.3. Életminőség-mérési módszerek
  • 4.4. Költség-haszon számítások az egészségügyben
  • 4.5. Egészségügyi technológiaelemzés
  • 4.6. Bizonyítékon Alapuló Orvoslás (BAO)
  • 4.7. Megelőzés és költséghatékonyság
  • 4.8. Ellenőrző feladatok
• chevron_right5. Az egészségügyi elemzések gazdasági alkalmazásának lehetőségei (Dr. Garaj Erika)
  • 5.1. Technológiafejlődés és egészség-gazdaságtani elemzések
  • 5.2. Az egészségügyi elemzések tudományos forrásai
  • 5.3. Az egészség-gazdaságtani elemzések típusai
  • 5.4. Az egészség-gazdaságtani modellek
  • 5.5. Egy gyakorlati példa: az obezitás egészség-gazdaságtani elemzése
  • 5.6. Ellenőrző feladatok
• chevron_right6. Egészségügyi-statisztikai adatforrások, az adatok társadalmi-gazdasági elemzése (Dr. Novák Tamás)
  • 6.1. Társadalmi hatáselemzés
  • 6.2. Demográfiai adatok
  • 6.3. Vezető halálokok mutatói
  • 6.4. Az egészségügyi ellátás mutatói, kapacitások
  • 6.5. Ellenőrző feladatok
• chevron_right7. Az egészségügyi költségek gazdasági szabályozása, fő irányelvei és struktúrája (Dr. Novák Tamás – Dr. Garaj Erika)
  • 7.1. Az egészségügyi költségek finanszírozási forrásai
  • 7.2. Az egészségügyi közkiadások és az egészségügyi kiadások, költségrobbanás
  • 7.3. A finanszírozás fenntarthatósága
  • 7.4. Az egészségügy makrofinanszírozása
  • 7.5. Az államháztartás és az önkormányzatok egészségügyre fordított kiadásai
  • 7.6. Degresszív finanszírozás az egészségügyben
  • 7.7. Standard költségstruktúra költségkategóriái
  • 7.8. Ellenőrző feladatok
• chevron_right8. Egészségbiztosítási rendszerek és finanszírozásuk – nemzetközi kitekintés (Dr. Garaj Erika – Dr. Novák Tamás)
  • 8.1. Az egészségbiztosítási rendszer fogalma
  • 8.2. A biztosítási logika az egészségügyben
  • 8.3. Kockázatmegosztás adminisztratív eszközökkel
  • 8.4. Társadalombiztosítás versus magánbiztosítás
  • 8.5. Az egészségbiztosítás finanszírozásának előzményei
  • 8.6. A társadalombiztosítás német modellje
  • 8.7. Az állami egészségügyi szolgáltatások angol modellje
  • 8.8. A magánbiztosítás amerikai modellje
  • 8.9. Ellenőrző feladatok
• chevron_right9. Költséggazdálkodás és allokáció az egészségügyben (Dr. Garaj Erika)
  • 9.1. Finanszírozás, mint allokáció
  • 9.2. Az egészségügyi finanszírozás input és output technikái
  • 9.3. Normatív finanszírozás a fekvőbeteg-ellátásban
  • 9.4. A HBCs-típusú finanszírozási rendszer előnyei és hátrányai
  • 9.5. Egészségügyi magánkiadások: co-payment és hálapénz
  • 9.6. Ellenőrző feladatok
• chevron_right10. A gyógyszerforgalmazást befolyásoló gazdasági eszközök és módszerek (Dr. Garaj Erika)
  • 10.1. A gyógyszer, mint különleges termék
  • 10.2. Gyógyszerpiac és szabályozása
  • 10.3. Gyógyszerek engedélyeztetése Magyarországon
  • 10.4. Eszközök és módszerek a gyógyszerárak féken tartására
  • 10.5. Aktuális megoldási lehetőségek Magyarországon
  • 10.6. Az Európai Unió gyógyszerártámogatási rendszere
  • 10.7. Ellenőrző feladatok
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 785 3

Azt a tényt, miszerint a klímaváltozás hatásainak mérséklésére intézkedésekre van szükség, a világ országai és a gazdasági élet szereplői széles körben felismerték. A pénzügyi terület helye és szerepe ebben a folyamatban még tisztázásra szorul. Míg a hagyományos pénzügyek és finanszírozási megoldások a pénzügyi megtérülésre összpontosítanak, addig a fenntartható finanszírozás a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti megtérülést együttesen veszi figyelembe. A pénzügyi szektor vezető szerepet játszhat a fenntartható vállalatok, projektek és beruházások finanszírozásában és ezáltal felgyorsíthatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállást. Az elmúlt években a köz- és magánbefektetők egyre több lépést tettek az éghajlatváltozás és a szélesebb körű fenntarthatósági kérdések fejlesztési, befektetési döntéseikbe és portfólióallokációikba való integrálása érdekében, egyidejűleg beindult a fenntartható finanszírozás hivatalos meghatározásáról szóló jogalkotás is. A taxonómiák a fenntartható finanszírozás definícióit tartalmazzák, átfogó osztályozási rendszert biztosítva a fenntartható finanszírozás feltételeinek beazonosításához. Az Európai Unió 2020 júniusában rendeletet fogadott el a fenntartható befektetések beazonosítását szolgáló keretszabályok létrehozásáról. Ez a rendelet, amelyet gyakran „EU taxonómiai rendeletként” is emlegetnek, az EU fenntartható pénzügyi cselekvési tervének sarokköve és egy szabályozási keretrendszer meghatározó eleme, mivel számos hatályos szabályozást módosít, illetve jövőbeni szabályozási kezdeményezésbe is bekerül; úgymint az EU zöld kötvény standardja, a lakossági befektetési alapok uniós ökocímkéje vagy akár a helyreállítási és rezilienciaerősítő eszköz forrásainak szabályai. Horizontálisan a teljes európai gazdaságot átalakítja az Európai Zöld Megállapodási stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez. A zöldítési folyamat és átalakítás mind a közszférát, mind a magánszférát érinti, és a szakpolitikák és ösztönző eszközök, valamint a magánfinanszírozás átalakítása és reformja szükséges a célok eléréséhez. A jelenlegi piaci gyakorlatok – a minősítésektől kezdve a közzétételekig és az egyes mérőszámokig – azonban még széttagolt és következetlen képet mutatnak az ESG-kockázatokról és teljesítményről.

A könyv a profitmaximalizálásról vagy a pénzügyi érték maximalizálásától az integrált érték felé, a pénzügyi, társadalmi és környezeti értékek egyesítése felé mutató utat, a fenntartható pénzügyek stratégiai, szabályozási és szakpolitikai kérdéseit kívánja bemutatni és a legújabb irodalmakat és nemzetközi dokumentumokat feldolgozva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nyikos-fenntarthato-finanszirozas-es-fejlesztes//