Ásványi Katalin (szerk.)

Fenntarthatóság a turizmusban


Bevezetés

A turizmus magában foglalja annak lehetőségét, hogy közvetve vagy közvetlenül hozzájáruljon a fenntartható fejlődési célok (továbbiakban: SDG-k) mindegyikéhez, a szektor ugyanakkor a 17 cél közül kiemelten kezeli az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedéshez (SDG 8), a fenntartható fogyasztáshoz és termeléshez (SDG 12), valamint az óceánok és a tengeri erőforrások fenntartható használatához (SDG 14) köthető célkitűzéseket (UNWTO 2019). A turisztikai szektor, amennyiben sikerrel adaptálja a fenntartható fogyasztás és termelés gyakorlatait (SCP), jelentős hatást gyakorolhat a fenntarthatóság felé vezető globális elmozdulás felgyorsítására. A Fenntartható Fogyasztási és Termelési Minták (10YFP) 10 éves Keretprogramjának Fenntartható Turizmus Programja ennek megfelelően célul tűzte ki azoknak az erőforrás-hatékony kezdeményezéseknek a támogatását, amelyek jobb gazdasági, társadalmi és környezeti eredményekhez vezetnek. Az UNWTO (2019) megfogalmazása alapján a fenntartható turizmusfejlesztés tehát „teljes mértékben figyelembe veszi jelenlegi és jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, kielégítve a látogatók, az iparág, a környezet és a helyi közösség igényeit”.

Fenntarthatóság a turizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 786 0

A Fenntarthatóság a turizmusban jegyzet átfogó megközelítést ad a fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról. A turizmus mint a harmadik legerősebb gazdasági szektor az exportbevételek tekintetében, lényeges szerepet tölt be a fenntarthatóság elősegítésében, melynek fontosságára a 2017-es év, mint a Fenntartható turizmus fejlesztésért nemzetközi év is felhívta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a témakör keretét, melyben a turizmus és a fenntartható fejlődési célok kapcsolatát vizsgáljuk, és a 17 cél mentén azonosítjuk a turizmus szerepét a fenntarthatóságban. A 2. fejezetben a turisztikai élményteremtést egy speciális oldalról, a tervezői gondolkodás szempontjából mutatjuk be. A 3. fejezet szól a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a turizmusban, vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepciót erősíteni a turizmus területén az erőforrásfelhasználás csökkentésén, az újrahasznosításon, az újrafelhasználáson, az újratervezésen és az újragondoláson keresztül. A 4. fejezetben egy konkrét desztináció, Budapest esetében értelmezzük az újrapozícionálási lehetőségeket, melyek a fenntarthatóbb irányok megvalósítását célozzák meg. Az 5. fejezetben a rendezvények területén tárjuk fel a fenntartható megoldási lehetőségeket, és három esettanulmányon keresztül mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a fenntartható vendéglátás kihívásait és már létező megoldásait azonosítjuk, majd a 7. fejezetben kifejezetten az éttermekre vonatkozóan mutatjuk be a fenntarthatósági elvek megvalósulásának jelenlegi helyzetét és a várható trendeket. A 8. fejezetben a fenntartható múzeumi koncepciót tárjuk az olvasók elé, kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi pilléren túl a kulturális fenntarthatóság területére is. A jegyzet minden fejezetében azonosítjuk, hogy az egyes témakörök mely fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódnak leginkább, mely segíti az olvasót a célok és a turizmussal való kapcsolatuk jobb megértésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave