Tartalomjegyzék

• Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban
• Impresszum
• chevron_rightI. A kulturális turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai
  • chevron_right1. Új perspektívák a kulturális turizmusban: az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségei
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. Kulturális turizmus a változás útján
    • chevron_right1.3. A kulturális turizmus trendjei és új irányai
      • 1.3.1. Transzformatív turizmus
      • 1.3.2. Kulturális túlturizmus
      • 1.3.3. Digitalizáció a kulturális turizmusban
      • 1.3.4. Fogyasztói trendek
      • 1.3.5. Kulturálisfesztivál-turizmus
      • 1.3.6. Városi turizmus
      • 1.3.7. Kulturális örökség
      • 1.3.8. Alternatív (niche) turizmus
    • 1.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right2. Innovatív megoldások az attrakciófejlesztésben, a kiterjesztett valóság szerepe a látogatói élmény növelésében
    • 2.1. Bevezetés
    • 2.2. Ipar 4.0-megoldások – kulcstechnológiák és alkalmazási lehetőségeik
    • chevron_right2.3. A kiterjesztett valóság a turisztikai attrakciók szolgálatában
      • 2.3.1. A turisztikai fogyasztói szokások változása az Ipar 4.0-megoldások révén
      • 2.3.2. Információszerzés, navigáció turisztikai célú utazások alkalmával
      • 2.3.3. Múzeumi élmények új dimenzióban
      • 2.3.4. A kiterjesztett valóság a szálláshely- és vendéglátás-szolgáltatások területén
    • 2.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right3. A múzeumok desztinációfejlesztő hatása
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. A múzeumok szerepe a desztinációfejlesztésben
    • chevron_right3.3. Globális múzeumi franchise-rendszerek
      • 3.3.1. Louvre Abu Dhabi
      • 3.3.2. A múzeum épülete
      • 3.3.3. A gyűjtemény
    • chevron_right3.4. Átfogó kulturális fejlesztések
      • chevron_right3.4.1. Guggenheim Múzeum, Bilbao
        • 3.4.1.1. A Solomon Guggenheim Alapítvány
        • 3.4.1.2. Helsinki Guggenheim Múzeum
    • chevron_right3.5. Kínai múzeum-boom
      • 3.5.1. Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum (NAMOC)
    • 3.6. MuseumsQuartier, Bécs
    • 3.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right4. A magyarországi kastélyok és várak szerepe, gazdasági, turisztikai és társadalmi jelentősége
    • 4.1. Bevezetés
    • 4.2. Kastélyok és várak mint a turisztikai vonzerő-fejlesztés helyszínei
    • chevron_right4.3. A kastélyok és várak gazdasági jelentősége
      • chevron_right4.3.1. Társasági bevételek
        • 4.3.1.1. Helyszínlátogatásból származó alapbevételek
        • 4.3.1.2. Bevételt termelő programok, szolgáltatások
        • 4.3.1.3. Az épített történelmi örökség mint rendezvényhelyszín
      • chevron_right4.3.2. Munkahelyteremtés
        • 4.3.2.1. Közvetlen munkahelyteremtés
        • 4.3.2.2. Közvetett munkahelyteremtés
      • 4.3.3. Gazdaságélénkítő hatás
      • 4.3.4. Multiplikatív hatások
      • 4.3.5. Vidékfejlesztés
      • 4.3.6. Területfejlesztés
    • chevron_right4.4. A kastélyok és várak fejlesztéseinek társadalmi hatásai
      • 4.4.1. Identitáserősítés
      • 4.4.2. Műemlékvédelem, örökségmegőrzés mint szemléletformálás
      • 4.4.3. A kastélyok és a várak a nem formális oktatás színterei
      • 4.4.4. A kastélyok és várak mint közösségi terek
      • 4.4.5. A kastélyok a rekreáció színterei is
    • chevron_right4.5. A bevételtermelő képesség jövőbeli fokozása – egységes szolgáltatások bevezetése a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram (NKVP) helyszínein
      • 4.5.1. NKVP Legendárium
      • 4.5.2. NKVP Kertbirodalom
      • 4.5.3. NKVP Minivilág
      • 4.5.4. NKVP Kerékpáros Pont
      • 4.5.5. NKVP Lovaspont
      • 4.5.6. NKVP Kihíváspont
      • 4.5.7. NKVP Állatbarát kert
      • 4.5.8. NKVP Örökségpont
      • 4.5.9. NKVP Ajándékbolt
    • 4.6. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram helye és szerepe a NÖF mindennapi működésében
    • 4.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right5. A zene mint innovatív turisztikai vonzerő régiófejlesztő hatása
    • 5.1. Bevezetés
    • chevron_right5.2. A zene és a turizmus kapcsolata
      • 5.2.1. A zene mint világutazó turisztikai termék
      • 5.2.2. A zenei identitás és a kulturális turizmus kapcsolata
      • 5.2.3. A zeneturizmus megközelítése a turisztikai kínálat oldaláról
      • 5.2.4. A zeneturizmus megközelítése a turisztikai kereslet oldaláról
      • 5.2.5. A zeneturizmus régiófejlesztő hatása
    • 5.3. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right6. Fesztiválturizmus a hagyomány és a digitalizáció világában
    • 6.1. Bevezetés
    • chevron_right6.2. A fesztiválturizmus mint vonzerő
      • 6.2.1. A fesztivál fogalmi megközelítése
      • 6.2.2. A fesztiválok típusai
    • 6.3. A fesztiválturizmus-vonzerő élménydimenziói
    • 6.4. A fesztiválturizmus hagyományteremtő és innovatív fejlesztése
    • 6.5. Eltérések a fesztiválok hagyományteremtő és innovatív megközelítése és az észlelt élmények között
    • 6.6. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right7. A modern zarándoklat
    • 7.1. Bevezetés
    • 7.2. Zarándoklás, avagy az El Camino-jelenség
    • 7.3. Jó gyakorlatok az aktív-szakrális-spirituális turizmusban
    • 7.4. Felhasználási javaslat
    • 7.5. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightII. Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai a kulturális turizmus területén
  • chevron_right8. Dunai szállodahajó-turizmus, egy alternatív (niche) turisztikai termék
    • 8.1. Bevezetés
    • chevron_right8.2. Alternatív (niche) turizmus – alapfogalmak
      • 8.2.1. Szállodahajó-turizmus a Dunán – a kereslet és a kínálat sajátosságai
      • 8.2.2. A kínálat jellemzői
      • 8.2.3. A domináns piaci szereplők rövid ismertetése
      • 8.2.4. A kereslet jellemzői
    • 8.3. A dunai szállodahajózás számokban
    • 8.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right9. A Veszprém–Balaton 2023 EKF (Európa Kulturális Fővárosa) program és a kulturális vonzerő fejlesztése
    • 9.1. Bevezetés
    • chevron_right9.2. Kulturális stratégia; kulturális és kreatív szektorok, kapcsolat a gazdasági és szociális szektorokkal
      • 9.2.1. A dizájnvezérelt város koncepciója
      • 9.2.2. Városfejlesztés
      • 9.2.3. Gyermek- és családbarát város és régió
      • 9.2.4. A zöld környezet és a fenntarthatóság szinergiája
    • 9.3. VEB2023 EKF és infrastruktúra
    • 9.4. Összefoglalás, nemzetközi kitekintés
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right10. Magyarország a Dubaji Világkiállításon
    • 10.1. Bevezetés – a világkiállításokról
    • 10.2. A Dubaji Világkiállítás
    • 10.3. A Magyar Pavilon és kiállítása
    • 10.4. Gasztronómiai kínálat
    • 10.5. Sokszínű programok
    • 10.6. Diplomáciai lehetőségek
    • 10.7. Eredmények
    • 10.8. Összefoglalás
    • 10.9. Köszönetnyílvánítás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right11. Etnikai turizmus a Székelyföldön
    • chevron_right11.1. Bevezetés és az etnikai turizmus bemutatása
      • 11.1.1. A piac működése – az állam szerepvállalása a termék fejlesztésében
      • 11.1.2. A kereslet jellemzői
      • 11.1.3. A kínálat jellemzői – a vonzerő turizmusra gyakorolt hatása
    • 11.2. Gasztroturizmus
    • 11.3. Thanaturizmus
    • 11.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right12. Linz, mintatanulóból élménygenerátor
    • 12.1. Bevezetés
    • 12.2. Az EKF-program és a hozzá vezető út
    • 12.3. Megvalósítás
    • 12.4. Az eredmények számokban
    • 12.5. Az 5 dimenzió
    • 12.6. A turista nélküli turizmus
    • 12.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right13. Gasztroturisztikai vonzerők
    • 13.1. Bevezetés
    • 13.2. Éttermek és egyéb vendéglátóhelyek
    • 13.3. Gasztronómiai fesztiválok és rendezvények
    • 13.4. Gasztronómiai kiállítások, vásárok és kongresszusok
    • 13.5. Gasztronómiai versenyek
    • 13.6. Főzőtanfolyamok és workshopok
    • 13.7. Pincészetek és egyéb borturisztikai vonzerők
    • 13.8. Sör- és szeszfőzdék
    • 13.9. Termelők és termelői piacok
    • 13.10. Gasztronómiai vonatkozású múzeumok és tematikus parkok
    • 13.11. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right14. A szentendrei Skanzen mint turisztikai desztináció
    • 14.1. Bevezetés – a múzeumok szerepének megváltozása
    • 14.2. Új múzeumfelfogás: szolgáló, szolgáltató múzeum
    • 14.3. A turisztikai csomagok kialakítása
    • chevron_right14.4. A Skanzen brand építésének új elemei
      • 14.4.1. Közönségfogadási fejlesztések
      • 14.4.2. Aktív helyszínek
      • 14.4.3. Élő történelem
      • 14.4.4. Gyerek Skanzen
      • 14.4.5. Múzeumi boltok és vendéglátás
    • 14.5. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIII. Az aktív turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai
  • chevron_right15. Az aktív turizmus kiemelt termékeinek bemutatása – fogalmi lehatárolása, vonzerőfejlesztési elvei és várható trendjei
    • 15.1. Bevezetés
    • 15.2. Fogalmi lehatárolás
    • chevron_right15.3. Az aktív turizmus tevékenységeinek, termékeinek csoportosítása
      • 15.3.1. Gyalogos természetjárás
      • 15.3.2. Kerékpáros turizmus
      • 15.3.3. Vízi turizmus
      • 15.3.4. Síturizmus
      • 15.3.5. Vitorlás turizmus
      • 15.3.6. Lovas turizmus
    • 15.4. Az aktív turizmus vonzerőinek fejlesztési alapelvei
    • 15.5. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right16. A hazai gyalogos természetjárás innovatív attrakció- és vonzerőfejlesztésének történelmi áttekintése, a kutatási eredmények összegzése és esettanulmány a 21. századból
    • 16.1. Bevezetés
    • 16.2. A kiegyezéstől Trianonig
    • 16.3. Trianontól a második világháborúig
    • 16.4.1945. -től a rendszerváltásig
    • 16.5. A rendszerváltástól napjainkig
    • 16.6. Az átgondolt aktív turisztikai fejlesztések időszaka, kutatási eredmények
    • chevron_right16.7. Esettanulmány: a Galyatető Turistacentrum és a Galya-Kilátó
      • 16.7.1. A Galya-Kilátó átépítése
      • 16.7.2. A turistacentrum átalakítása és új üzemeltetési koncepciója
    • 16.8. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right17. A kerékpáros turizmus trendjei és hazai fejlesztési lehetőségei
    • 17.1. Bevezetés
    • 17.2. A kerékpáros turizmus fajtái
    • 17.3. Nemzetközi trendek a kerékpáros turizmusban
    • chevron_right17.4. A hazai kerékpáros turizmus jelenlegi helyzete
      • 17.4.1. Infrastruktúra
      • 17.4.2. Szolgáltatások
      • 17.4.3. SWOT-elemzés
    • 17.5. A kerékpáros turizmus fejlesztési lehetőségei
    • 17.6. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right18. A vízi turizmus vonzerejének fejlesztése itthon és a nagyvilágban
    • 18.1. Bevezetés
    • 18.2. A fő hazai vízitúra-helyszínek
    • 18.3. A vízi túrázók számára releváns turisztikai termékek
    • 18.4. Hazai vízi turisztikai vonzerőfejlesztési irányok
    • 18.5. Hazai jó példák
    • chevron_right18.6. Külföldi jó példák
      • 18.6.1. Moldva folyó, Csehország
      • 18.6.2. Mazuri-tóvidék, Lengyelország
      • 18.6.3. Whanganui Water Tour – Új-Zéland
    • 18.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right19. A síközpontokban rejlő turisztikai potenciál és annak négy évszakos kiaknázási lehetőségei
    • 19.1. Bevezetés
    • 19.2. A hazai síterepek jelenlegi vonzerői, piaca
    • 19.3. A hazai sípályák vonzerőfejlesztési lehetőségei
    • chevron_right19.4. A hazai síterepek fejlődési pályája, a négy évszakos fejlesztések előtérbe kerülése
      • 19.4.1. Eplény – Síaréna Vibe Park
      • 19.4.2. Mátraszentistván – Sípark
      • 19.4.3. Sátoraljaújhely
      • 19.4.4. Visegrád – Nagyvillám
    • chevron_right19.5. Nemzetközi jó példák sípályafejlesztésekhez
      • 19.5.1. Mariazeller Bürgeralpe (Ausztria)
      • 19.5.2. Miesenbach – Trailland (Ausztria)
      • 19.5.3. Winterberg (Németország)
      • 19.5.4. Dolní Morava (Csehország)
      • 19.5.5. Fieberbrunn-Timoks Park (Ausztria)
      • 19.5.6. LauserLand (Ausztria)
      • 19.5.7. Bialka Tatranska (Lengyelország)
      • 19.5.8. Ossiacher See – Kletterwald (Ausztria)
      • 19.5.9. St. Corona am Wechselben (Ausztria)
      • 19.5.10. Serfaus-Fiss-Ladis (Ausztria)
      • 19.5.11. Bukovel (Ukrajna)
    • 19.6. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right20. A lovas turizmus újrapozicionálása a 21. századi igényekhez igazodva
    • 20.1. Bevezetés
    • 20.2. A ló mint a lovas turista elengedhetetlen társa
    • 20.3. A lovas túrázás sajátosságai, lovas turisztikai attrakciók, termékek általánosságban
    • 20.4. A hazai lovas turizmus igazgatása, programok és intézkedések
    • 20.5. A hazai lovas túrázás vonzerőfejlesztési lehetőségei
    • 20.6. A hazai lovas túrázás vonzerőfejlesztésének jó példái
    • 20.7. Nemzetközi kitekintés
    • 20.8. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right21. A vitorlás turizmus hazai sajátosságai, fejlesztési lehetőségei
    • 21.1. Bevezetés
    • 21.2. A vitorlás turizmus fogalomrendszere, technikai háttere
    • 21.3. A vitorlás turizmust érintő tendenciák
    • 21.4. A vitorlás turizmus szervezeti háttere
    • 21.5. A vitorlás turizmus fejlődési lehetőségei
    • chevron_right21.6. A vitorlázás vonzerőfejlesztési kihívásai
      • 21.6.1. Hajózható vízfelületek hazánkban
      • 21.6.2. Infrastruktúra
      • 21.6.3. Képzés
      • 21.6.4. A jogi környezet hatása a vitorlás turizmus által nyújtott vonzerő alakulására
    • 21.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIV. Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai az aktív turizmus területén
  • chevron_right22. Kerékpáros turisztikai szolgáltatásfejlesztés a négy évszakos Balatonért: a BalatonBike365 esettanulmánya
    • 22.1. Bevezetés
    • chevron_right22.2. A Balaton turisztikai pozíciója
      • 22.2.1. A Balaton turisztikai teljesítménye, jellemzői
      • 22.2.2. A Balaton jövőbeli márkapozíciója, kitörési pontok
    • chevron_right22.3. A Balatonbike365 projekt
      • 22.3.1. A fejlesztéssel elérni kívánt célok
      • 22.3.2. A fejlesztési projekt elemei és a megvalósítás ütemezése
      • 22.3.3. A fejlesztési projekt megvalósításának időkeretei
    • 22.4. A projekt néhány sajátos vonása
    • chevron_right22.5. A projekt eredményeinek fenntartása
      • 22.5.1. A kommunikációs infrastruktúra fenntartása
      • 22.5.2. A fizikai infrastruktúra fenntartása
      • 22.5.3. Edukációs, szemléletformáló feladatok
      • 22.5.4. Fenntarthatósági kérdések: a Balatonbike365 marketingkommunikációs ügynökség
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right23. A gyalogos aktív turisztikai útvonalak fejlesztési szempontjai a nemzetközi jó gyakorlatok fényében
    • 23.1. Bevezetés
    • 23.2. A kijelölt gyalogos turisztikai és rekreációs célú útvonalhálózat Magyarországon
    • 23.3. Elméleti áttekintés
    • 23.4. Fejlesztési szempontok nemzetközi jó gyakorlatok alapján
    • 23.5. Összefoglaló következtetések és javaslatok
    • Felhasznált irodalom
    • Melléklet
  • chevron_right24. Desztináción alapuló fejlesztések ismertetése különös tekintettel a Dunakanyar régióra
    • 24.1. Bevezetés
    • 24.2. A téma fontossága és a desztináció területi lehatárolása
    • 24.3. Desztinációs profil és márkakép
    • chevron_right24.4. A desztináció rövid bemutatása, helyzetelemzés
      • 24.4.1. Turizmusföldrajzi pozíció
      • 24.4.2. Kulturális pozíció
      • 24.4.3. Keresleti, látogatói-mix pozíció
      • 24.4.4. Kínálati, értékesíthetőségi pozíció
      • 24.4.5. Problémafelvetés
    • chevron_right24.5. Elméleti megalapozottság (kontextus)
      • 24.5.1. Módszertani háttér
      • 24.5.2. A turisztikai trendek átalakulása
      • 24.5.3. A Dunakanyar vizsgálata a jövőképesség tekintetében
    • chevron_right24.6. A térségre jellemző fogyasztói attitűdök
      • 24.6.1. A szinergikus turisztikai termék iránti igény
      • 24.6.2. A látogatók magatartásmintái
      • 24.6.3. Innovatív termékfejlesztés
    • 24.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right25. Vonzerőfejlesztés a Dunakanyarban gyakorlati megközelítésben
    • 25.1. Bevezetés
    • chevron_right25.2. A Dunakanyar turizmusának áttekintése
      • 25.2.1. A turisztikai térség bemutatása
      • 25.2.2. A turisztikai fogadóterület pozíciója
      • 25.2.3. Régiós keresleti és kínálati tendenciák
      • 25.2.4. Földrajzi helyzet
      • 25.2.5. Szezonalitás
    • chevron_right25.3. Vonzerőfejlesztési javaslatok
      • 25.3.1. Design-vezérelt értékláncok alkotása
      • 25.3.2. Életstílus-meghosszabbítás autentikus környezetben
      • 25.3.3. A térség csomagajánlataira vonatkozó javaslatok
      • 25.3.4. Fejlesztési javaslatok
    • 25.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right26. Aktívan a Szigetközben
    • 26.1. Bevezetés
    • 26.2. Kerékpáros turizmus
    • chevron_right26.3. Kerékpárhálózat a Szigetközben
      • 23.3.1. A kerékpáros turizmus keresleti oldalának vizsgálata a Szigetközben
    • 23.4. Következtetések, összegzés
    • Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 804 1

A turizmus szektort folyamatos megújulás jellemzi. A desztináció- és attrakciófejlesztés területén tapasztalható trendeket a COVID-19 pandémia is nagyban felerősítette. Az elmúlt két évben példa nélküli helyzettel szembesült társadalmi-gazdasági környezetünk, a járványügyi intézkedések (például: fizikai távolságtartás, szabadidős célú helyváltoztatások korlátozása) a tercier szektor alágazataiban, így a turizmusban is jelentős recessziót eredményeztek. A turizmus fellendüléséhez vezető út a folyamatos innovációban rejlik, melyhez elengedhetetlen az aktuális fogyasztói trendek és a jó üzleti gyakorlatok feltérképezése.

A Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban című kötet mindezekre reagálva vizsgálja a szektor két kiemelkedően fontos turisztikai termékét. Noha a kulturális és aktív turizmus is széleskörben tárgyalt témakör a társadalomtudományok területén, a kötet újdonságát adja az aktuális társadalmi és technológiai trendekre való reflexió, valamint a válságkezelést elősegítő megoldások és projektek részletes bemutatása.

A kötet négy fő fejezetre osztható: A kulturális turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (I.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai a kulturális turizmus területén (II.), Az aktív turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (III.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai az aktív turizmus területén (IV.).

A trendelemző tanulmányok (1. és 3. fejezet) az elméleti alapok, valamint a vizsgált turisztikai termékek alapismérveire helyezik a hangsúlyt. Ezt kiegészítve, a gyakorlati megoldásokra összpontosító tanulmányok (2. és 4. fejezet) a jelenleg is zajló turizmusfejlesztési projektek, valamint a nemzetközi jó gyakorlatok és hazai fejlődési irányok részletes megismerését segítik elő, ezzel erősítve a tanulmánykötet gyakorlatorientált megközelítését.

A kötetben kiemelt hangsúlyt kapott a kulturális turizmus sokszínűségének bemutatása, az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségeinek feltárása a különböző kulturális intézmények, múzeumok, várak és kastélyok, valamint zene- és fesztiválturizmus szemszögéből. A COVID-19 világjárvány mellett a szektor értékteremtési folyamatait az egyre erősödő Ipar 4.0 megoldások is formálják, így az egyes fejezetek a különböző okos- (például: kiterjesztett valóság, virtuális valóság) és mesterségesintelligencia-alapú vívmányok szerepét is részletesen tárgyalják. A kötetben olyan alternatív, korábban kevéssé tárgyalt témakörök is helyet kaptak, mint például a folyami szállodahajó-turizmus sajátosságainak bemutatása, a modern zarándoklatok turizmusélénkítő szerepe vagy az etnikai turizmus újonnan kibontakozó szolgáltatásai (például: thanaturizmus, gasztroturizmus).

Az elmúlt években egyre erősödő utazási motivációvá vált az autentikus, természetközeli élményszerzés, mely indokolja, hogy a kötetben kiemelt szerephez jusson az aktív turizmus valamennyi alágazatának bemutatása. A turisták érdeklődése az egyedi, fizikai aktivitást igénylő, természetközeli és mindemellett környezeti szempontból is fenntartható turisztikai termékek felé irányul, melyre a szektor szereplőinek is reagálnia kell. Ennek sikeres módjait az aktív turizmus legkülönbözőbb területeinek szakértői ismertetik, így a kötetben átfogó képet adunk a gyalogos természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi-, sí- és lovas turizmus hazai és nemzetközi sajátosságairól. A témakört tovább színesítik a desztinációszemléletű esettanulmányok is, melyek elsősorban a magyarországi (például: Dunakanyar, Szigetköz) termékfejlesztési lehetőségeket tárgyalják.

Kiadványunk alapul szolgálhat a kulturális és aktív turizmus témaköreit felölelő, különböző képzési szintű (alap-, mester- és posztgraduális) tárgyak oktatásában. A gyakorlati példák, esettanulmányok sokszínűsége miatt pedig a turizmus területén tevékenykedő szakértők is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jaszberenyi-boros-miskolczi-vonzerofejlesztes-a-kulturalis-turizmusba//