Tőzsér János

Metafizika


Elgondolhatósági érv

Mielőtt bemutatnám az elgondolhatósági érvet, vissza kell térnem a magyarázati szakadék fogalmához, az elgondolhatósági érv ugyanis előfeltételezi a magyarázati szakadék létezését. David Chalmers (az elgondolhatósági érv kidolgozója) a következőképpen gondolkodik erről a szakadékról. Különbséget kell tenni a tudatosság puha és kemény problémái között (Chalmers 1995/2004, 1996, 2003). A tudatosság puha problémái azok a problémák, amelyeket meg tudunk oldani a kognitív tudomány eszközeivel. Ezek közé tartozik például a következő jelenségek magyarázata: „a környezeti ingerek elkülönítésének, kategorizálásának és a rájuk adandó reakcióknak a képessége; az információk egységesítése egy kognitív rendszer révén; a mentális állapotok közölhetősége; a rendszer képessége, hogy hozzáférjen saját belső állapotaihoz; a figyelem fókuszálása; a viselkedés fölötti szándékos ellenőrzés; ébrenlét és álom megkülönböztetése” (Chalmers 1995/2004: 15). Ezek a problémák azért puhák, és azért tudjuk őket megoldani a kognitív tudomány eszközeivel, mert valamennyi a kognitív képességeinkkel és funkcióinkkal kapcsolatos, és Chalmers szerint „egy kognitív funkció magyarázata érdekében elég, ha elkülönítjük azt a mechanizmust, amely képes az adott funkció végrehajtására” (Chalmers 1995/2004: 16). Vegyük például a mentális állapotaink közölhetőségének problémáját! A közölhetőség funkcionálisan meghatározható fogalom, nem más, mint az arra való képességünk, hogy leírjuk a saját mentális állapotainkat. Ahhoz, hogy ezt a képességet megmagyarázzuk, Chalmers szerint mindössze arra van szükségünk, hogy meghatározzuk azt a neurofiziológiai vagy kognitív mechanizmust, amely elvégzi ezt a feladatot. Ha a szóban forgó mechanizmus valóban megmagyarázza a mentális állapotaink közölhetőségének képességét, akkor egyetlen kérdés sem maradt megválaszolatlanul.

Metafizika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 816 3

Az, hogy vajon minden mindennel összefügg-e, a metafizika fogós kérdései közé tartozik. De akármi is legyen a válasz erre a kérdésre általában a létezőkre nézve, az biztos, hogy a metafizikai elméletekben minden mindennel összefügg. Bárhol próbálunk bejárást keresni a metafizikai problémák szövevényes világába, mindig úgy érezzük, először más és más problémák szorulnak tisztázásra. Tőzsér János könyve olyan bevezetést nyújt a metafizikába, amely ezzel a nehézséggel a lehető legsikeresebben birkózik meg. A szerző rendkívül alaposan végiggondolta, hogyan érdemes sorba rendezni az általa tárgyalt témaköröket, és a tőle megszokott kíméletlen pontossággal vezeti végig az olvasót a tulajdonságok, események, modalitás, szubsztancia, időbeni azonosság és a mentális okság különböző elméletein.

Tőzsér nagyon világosan, pontosan és rendkívül élvezetesen ír. Ha valaki tudni szeretné, hogy a mai filozófusok mit gondolnak azokról a nagy metafizikai kérdésekről, melyek Arisztotelészt, Aquinói Szent Tamást, Descartes-ot és másokat foglalkoztatták, akkor ebből a könyvből megtudhatja. A filozófia nem megtanulásra váró, jól megalapozott igazságok gyűjteménye, hanem rivális álláspontoké, mellettük és ellenük szóló érveké, s Tőzsér ilyennek is ábrázolja. Képet ad arról, hogy mit is jelent ma filozofálni. Elsőrangú tankönyv.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tozser-metafizika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave