Mint látni fogjuk, a fenti külpolitikai történések, illetve ezekkel összefüggésben a társadalmi és belpolitikai fejlemények jelentős hatással voltak a két ország külkereskedelmi forgalmának alakulására. Donald F. Stevens érdekes tanulmányban igyekezett tisztázni a korszak mexikói gazdaságtörténetének azt az alapvető kérdését, hogy milyen összefüggést lehetett megfigyelni a gazdasági növekedés és a külkereskedelmi forgalom alakulása, illetve a korszakot 1876-ig jellemző politikai instabilitás között (Stevens, 1986). Ezt korábban elsősorban olyan politikai vezetők személyiségével magyarázták, mint Antonio López de Santa Anna (1794–1876), aki 1833 és 1855 között tizenegy különböző alkalommal volt Mexikó köztársasági elnöke. Az egyesült államokbeli történész azt a kérdést kívánta megválaszolni, hogy a politikai instabilitás határozta-e meg a gazdasági növekedés és a külkereskedelmi forgalom fluktuációit, vagy éppen fordítva történt (Stevens, 1986). Úgy találta, hogy a későbbiekben részletesebben is bemutatott behozatali vámok kiemelkedő szerepet játszottak a mexikói állam bevételeiben. Ezek aránya az összes állami bevételben 1825 és 1844 között 60 százalék körül alakult, de úgy, hogy eközben erős fluktuációt mutatott: 1833–1834-ben a 80 százalékot is elérte, míg 1842-ben csak 40 százalék körül volt (Stevens, 1986, 656–657). Egy ördögi kör alakult ki, amennyiben politikai instabilitás esetén visszaestek a kulcsfontosságú vámbevételek, mivel csökkent azok beszedésének hatékonysága. Ez az illegális csempészet megnövekedéséhez és a vámbevételek további csökkenéséhez vezetett. Ez pedig tovább erősítette a politikai instabilitást, mivel az állam nem tudott bért fizetni az alkalmazottainak (Stevens, 1986). Stevens összességében arra a következtetésre jutott, hogy „a külkereskedelem a politikai döntések [vagyis a védővámok váltakozó alkalmazása – L. Cs.] miatt fluktuált. A külkereskedelem fluktuációja erős korrelációt mutatott a külkereskedelemből származó tényleges vámbevételek alakulásával. A vámok ingadozása a külkereskedelem ingadozásához vezetett. A politikai döntések okozták a gazdasági és pénzügyi fluktuációkat a 19. század eleji Mexikóban” (Stevens, 1986, 665). Vagyis nem a gazdaság ingadozásai okozták a politikai instabilitást, hanem éppen fordítva történt.