A hazai jogi szabályozás eddig csak az államháztartás szereplői számára tette kötelezővé a szellemi vagyonnal kapcsolatos írásbeli szabályzat megalkotását. Javaslatunk szerint ennek a magántulajdonban lévő vállalati szféra szereplőire való kiterjesztése is szükséges lenne. Ez megteremthetné a feltételeket a vállalatok számára is a saját tevékenységükhöz illeszkedő szellemivagyon-gazdálkodás feltételeinek átgondolt kialakítására. Javaslatunk szerint a szellemivagyon-gazdálkodási szabályzatnak négy területre kellene kiterjednie: (1) Eredménytermék dokumentálásával kapcsolatos szabályozásra: milyen eredményterméket, hogyan, milyen módon és milyen mértékben kell rögzíteni. (2) Eredménytermékek nyilvántartásával kapcsolatos szabályozásra: cél a szellemivagyon-portfólió kialakításához szükséges alapfeltételek kialakítása, így ez a szabályozás arra terjedne ki, hogy a vállalkozás milyen módon tartja nyilván a tulajdonát képező szellemi alkotásokat, milyen módon és gyakorisággal leltározza ezeket. (3) Jogi szabályozás: ebben a fejezetben kerülnének meghatározásra a szellemi alkotások vállalati környezetben történő létrehozásával, bejelentésével, védelmével, használatával és hasznosításával, a szerzők/feltalálók díjazásával, a követendő titoktartással kapcsolatos feltételek. Optimális esetben ez tartalmazná a kapcsolódó dokumentumsablonokat is. (4) Számviteli szabályozás: ebben a fejezetben kerülnének szabályozásra a szellemi termékek számviteli nyilvántartásával, aktiválásával, értékelésével, a kutatás-fejlesztési kiadások nyilvántartásával, a kutatás-fejlesztési költségek és ráfordítások elszámolásával, a kutatás-fejlesztési adó- és adóalap-kedvezmények igénybevételével összefüggő szabályok. A teljesítménymérés első eleme egy ilyen szabályzat rendelkezésre állása lenne, mivel ez igazolná az innovációs teljesítmény méréséhez szükséges alapfeltételek átgondolt, az adott vállalathoz igazodó rendelkezésre állását.