Tartalomjegyzék

• Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon
• Impresszum
• Köszönetnyilvánítás
• Bevezetés
• chevron_right1. Kultúrafinanszírozás elméletben és a gyakorlatban
  • Bevezetés
  • 1.1. A kultúra fogalmának értelmezése
  • 1.2. A kulturális javak gazdasági sajátosságai
  • 1.3. A kulturális szektor statisztikai mutatókkal történő elemezhetősége
  • 1.4. A kultúrpolitika meghatározása és eszközrendszere
  • chevron_right1.5. Kultúrafinanszírozási formák a gyakorlatban
    • 1.5.1. A kulturális szféra különféle koordinációs típusai
    • 1.5.2. Közvetlen állami szerepvállalás a kultúrafinanszírozásban
    • 1.5.3. Az állami támogatások rendszere a gyakorlatban
    • 1.5.4. Közvetlen állami szerepvállalás – lottónyeremények
    • 1.5.5. Közvetett állami szerepvállalás – adókedvezmények
    • 1.5.6. Nonprofit szervezetek
    • 1.5.7. Szponzoráció
    • 1.5.8. Adományozás, filantrópia, mecenatúra
    • 1.5.9. A háztartások mint a kulturális szektor finanszírozói
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések és feladatok
  • Kulcsszavak
  • chevron_rightFüggelék
    • Magánszínházak gazdálkodása – Pintér Béla Társulat (részlet Véner Orsolya tanulmányából)
    • Bevételek
    • Kiadások
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right2. Az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban
  • Bevezetés
  • chevron_right2.1. Az állam és a piac
    • 2.1.1. Az állam aktív szerepvállalásának indokai a kultúrafinanszírozásban
  • chevron_right2.2. A kormányzati kiadások típusai
    • 2.2.1. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország kormányzati kiadásai kultúrára
  • 2.3. A fiskális decentralizáció
  • chevron_right2.4. A decentralizáció formái a kulturális szektorban
    • 2.4.1. Kulturális decentralizáció politikai decentralizáció nélkül
    • 2.4.2. Kulturális decentralizáció politikai decentralizációval
  • chevron_right2.5. A privatizáció mint a magánszektor bevonásának sajátos formája a kultúrafinanszírozásba
    • 2.5.1. A nyugati típusú privatizáció
    • 2.5.2. A keleti típusú privatizáció
    • 2.5.3. A kulturális szférában alkalmazott privatizáció lehetőségei és korlátai
  • chevron_right2.6. Az uniós tagállamok kultúrafinanszírozásának komparatív elemzése
    • 2.6.1. A koordinált kultúrafinanszírozási megközelítés
    • 2.6.2. A liberális kultúrafinanszírozási megközelítés
    • 2.6.3. Az EU-tagállamok kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések és feladatok
  • Kulcsszavak
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right3. Kultúrafinanszírozás az uniós tagállamok gyakorlatában
  • Bevezetés
  • 3.1. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország kulturális szektorának összehasonlító elemzése
  • chevron_right3.2. Franciaország, a koordinált kultúrafinanszírozási szemléletet legtisztábban alkalmazó uniós tagállam
    • 3.2.1. A francia kultúrpolitika fejlődése az 1930-as évektől napjainkig
    • 3.2.2. A közvetlen állami szerepvállalás a francia kultúrafinanszírozásban
    • 3.2.3. Az önkormányzatok szerepe a francia kultúrafinanszírozásban
    • 3.2.4. A szponzoráció gyakorlata Franciaországban
    • 3.2.5. Az adókedvezmények rendszere Franciaországban
    • 3.2.6. Franciaország kulturális szektorának foglalkoztatáspolitikája
  • chevron_right3.3. Nagy-Britannia, a liberális kultúrafinanszírozási szemléletet legtisztábban alkalmazó uniós tagállam
    • 3.3.1. Nagy-Britannia kultúrpolitikájának fejlődése az 1940-es évektől napjainkig
    • 3.3.2. A közvetlen állami szerepvállalás Nagy-Britannia kultúrafinanszírozásában
    • 3.3.3. Az önkormányzatok szerepe Nagy-Britannia kultúrafinanszírozásában
    • 3.3.4. A szponzoráció gyakorlata Nagy-Britanniában
    • 3.3.5. Az adókedvezmények rendszere Nagy-Britanniában
    • 3.3.6. Nagy-Britannia kulturális szférájának foglalkoztatáspolitikája
  • chevron_right3.4. Németország, a fiskális és kulturális föderalizmust alkalmazó uniós tagállam
    • 3.4.1. A német kultúrpolitika fejlődése az 1920-as évektől napjainkig
    • 3.4.2. A közvetlen állami szerepvállalás a német kultúrafinanszírozásban
    • 3.4.3. A tartományok és az önkormányzatok szerepe a német kultúrafinanszírozásban
    • 3.4.4. A nonprofit szektor szerepe Németországban
    • 3.4.5. A szponzoráció és az adókedvezmények rendszere Németországban
    • 3.4.6. Németország kulturális szektorának foglalkoztatáspolitikája
  • chevron_right3.5. Magyarország mint a koordinált és liberális szemléletet együttesen alkalmazó uniós tagállam
    • 3.5.1. Magyarország kultúrpolitikájának fejlődése az 1940-es évek közepétől napjainkig
    • 3.5.2. A közvetlen állami szerepvállalás Magyarország kultúrafinanszírozásában
    • 3.5.3. Az önkormányzatok szerepe a magyar kultúrafinanszírozásban
    • 3.5.4. A szponzoráció gyakorlata Magyarországon
    • 3.5.5. Az adókedvezmények rendszere Magyarországon
    • 3.5.6. Magyarország kulturális szférájának foglalkoztatáspolitikája
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések és feladatok
  • Kulcsszavak
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right4. Az Európai Unió kultúrpolitikája és kultúrafinanszírozása
  • Bevezetés
  • 4.1. Az Európai Unió kultúrpolitikájának kettőssége
  • 4.2. Az Európai Unió kultúrpolitikájának fejlődéstörténete
  • 4.3. Az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott jogrendszerek bemutatása
  • chevron_right4.4. Az angolszász (common law) és a polgári (civil law) jogrendszerek szerepe az Európai Unió kultúrpolitikájának formálódásában
    • 4.4.1. Az uniós szintű kultúrpolitika gyakorlatban történő alkalmazása
  • 4.5. Az Európai Unió kultúrafinanszírozása
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések és feladatok
  • Kulcsszavak
  • Felhasznált irodalom
• Zárszó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 833 1

A jelen kötet szellemi munícióját adó, a kkv-k innovációs minimumának azonosítására irányuló kutatás célja az egyes innovációs módszertanok, modellek benchmark jellegű vizsgálata és a hazai kkv-k legoptimálisabb innovációs életciklus modelljének definiálása volt. A kutatás során az innováció mint változási képesség operatív szinten került vizsgálatra az egyes innovációs módszertanok, modellek benchmark jellegű elemzésével.

Miközben a mű célrendszere többrétű, legfontosabb küldetése, hogy az innováció technokrata, tudományos és sokszor talán túlértékelt vagy túlgondolt jelentéstartalmát átformálja a vállalatok mindennapjaiban is használható, működésüket és eredményességüket támogató fogalommá.

A szerzők az innovációs definíciók, modellek, folyamatok, jogszabályok és nemzetközi trendek világának elemző bemutatásán keresztül vezetik az Olvasót, kiemelten foglalkozva a hazai kis- és középvállalkozások innovációs kihívásaival, lehetőségeivel.

A kötetben szereplő ismeretek tanulmányozása hasznos lehet a téma iránt mélyebben érdeklődőknek – legyen szó a jövő innovációmenedzsereiről, döntéselőkészítőkről és szakpolitikusokról vagy akár egyetemi hallgatókról, oktatókról –, akik tenni szeretnének azért, hogy a kis- és középvállalkozások, azáltal pedig hazánk innovációs teljesítménye javuljon, elkerülve ezzel a kevésbé versenyképes gazdasági környezetben rejlő közepes fejlettségi csapda veszélyét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/stukovszky-illyes-a-kis-es-kozepvallalkozasok-innovacioja-elmelet-es-gyakorlat//