Stukovszky Tamás, Illyés Péter (szerk.)

A kis- és középvállalkozások innovációja

Elmélet és gyakorlat


A tajvani gazdaságfejlődés eredményei és innovációs környezete nemzetközi összehasonlításban

Tajvan gazdasági fejlődése tagadhatatlan sikertörténet, az ország GDP-je 2019-ben nominális értéken megközelítette a 680 milliárd USD-t, míg vásárlóerő-paritáson az 1300 milliárdot. Az egy főre jutó GDP nominálisan 29 600 USD volt, és 55 900 USD vásárlóerő-paritáson. A tajvani gazdasági szereplők által előállított bruttó hazai hozzáadott érték (GNI) nominális értéke 25 500 USD volt. Az ország éves inflációjának mértéke 1980 óta nem haladta meg a 2%-ot. Habár a GDP-növekedés dinamikája 2–4%/év közé lelassult az elmúlt évtizedben, a gazdaság válságálló-képessége magas. Az ázsiai kontinenst is jelentősen érintő 2001-es és 2008-as gazdasági-pénzügyi válságokat 2% alatti visszaeséssel vészelte át az ország (IMF). A közel 70 éves fejlődés eredményeként napjainkban az ország számos iparágban világvezető. Tajvan információs technológiában és félvezetőgyártásban betöltött kiemelkedő szerepe napjainkban, a globális ellátási láncok központi szereplőinek felértékelődésével válik egyre nyilvánvalóbbá. A világ mikrochipgyártásának körülbelül 70%-a valósul meg az országban, míg az ipar 4.0-át és a legújabb elektronikai és járműipari eszközök és berendezések működésének alapját jelentő fejlett mikrochipek gyártásának 90%-a folyik az országban. Emellett Tajvan a világ legnagyobb LED-kijelző gyártója, és az előkelő negyedik helyet foglalja el a napelempanelek gyártásában. A klasszikus iparágak közül Tajvan az acélgyártás és feldolgozott termékeinek exportjában még mindig globális tizenharmadik, de a könnyűiparban is rendelkezik olyan szektorral – pl. sportszergyártás –, amelyben a világ élvonalába tartozik.

A kis- és középvállalkozások innovációja

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 833 1

A jelen kötet szellemi munícióját adó, a kkv-k innovációs minimumának azonosítására irányuló kutatás célja az egyes innovációs módszertanok, modellek benchmark jellegű vizsgálata és a hazai kkv-k legoptimálisabb innovációs életciklus modelljének definiálása volt. A kutatás során az innováció mint változási képesség operatív szinten került vizsgálatra az egyes innovációs módszertanok, modellek benchmark jellegű elemzésével.

Miközben a mű célrendszere többrétű, legfontosabb küldetése, hogy az innováció technokrata, tudományos és sokszor talán túlértékelt vagy túlgondolt jelentéstartalmát átformálja a vállalatok mindennapjaiban is használható, működésüket és eredményességüket támogató fogalommá.

A szerzők az innovációs definíciók, modellek, folyamatok, jogszabályok és nemzetközi trendek világának elemző bemutatásán keresztül vezetik az Olvasót, kiemelten foglalkozva a hazai kis- és középvállalkozások innovációs kihívásaival, lehetőségeivel.

A kötetben szereplő ismeretek tanulmányozása hasznos lehet a téma iránt mélyebben érdeklődőknek – legyen szó a jövő innovációmenedzsereiről, döntéselőkészítőkről és szakpolitikusokról vagy akár egyetemi hallgatókról, oktatókról –, akik tenni szeretnének azért, hogy a kis- és középvállalkozások, azáltal pedig hazánk innovációs teljesítménye javuljon, elkerülve ezzel a kevésbé versenyképes gazdasági környezetben rejlő közepes fejlettségi csapda veszélyét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/stukovszky-illyes-a-kis-es-kozepvallalkozasok-innovacioja-elmelet-es-gyakorlat//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave