Az Innovációs törvény fogalmi rendszere szerinti vállalati fejlesztési intézkedéseket célszerű a gyakorlatban gyűjtőfogalomként értelmeznünk. Eszerint a vállalati fejlesztési intézkedések körébe sorolható minden olyan, a vállalat által végrehajtott intézkedés, amelyet a vállalat a jellemzőin (tehát a kínálatán és az adottságain) azért hajt végre egy adott időpontban, hogy ezeken mérhető változások keletkezzenek. A változás a jellemzők fejlődése. (Fontos, hogy nem fejlesztése, mivel a fejlesztés a vállalati fejlesztési intézkedések egy részhalmazának elnevezése.) A vállalat szempontjából a fejlődés következményét, az intézkedés hatását alapvetően két területen érdemes vizsgálnunk: (1) a működés hatékonyságának változásán, (2) a gazdálkodás jövedelmezőségének változásán. A profitorientált szervezetek esetében valójában minden vállalati fejlesztési intézkedés ennek a két területnek a változtatására irányul. Ráadásul ezek közvetlen visszajelzést adnak az olyan általános, de a vállalati gyakorlat szempontjából nehezen mérhető célok elérésével kapcsolatban is, mint a versenyképesség. Ha javul a hatékonyság, a gazdálkodás jövedelmezősége, az jó eséllyel azt eredményezi, hogy a vállalat versenyképesebb lesz a piacokon (Kulcsár–Matolcsy–Németh, 2016; Németh, 2012). A modern vállalati felfogásban a hatást másik két területen is vizsgálnunk kell. Ezek: (3) környezeti fenntarthatóság, (4) társadalmi hasznosság. Mindkét terület változása adott esetben számszerűen mérhető, de a vállalati gazdálkodás szempontjából csak kiegészítő szempontként vehetők figyelembe. Ez azt jelenti, hogy az első két terület állapotában feltétlenül érvényesülnie kell a vállalati fejlesztési intézkedések hatásnak, mert ha nem változik a hatékonyság és a jövedelmezőség, akkor vállalatgazdálkodási szempontból nem teremtődnek meg a feltételek a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi hasznosság változásához. A vállalati fejlesztési intézkedések egyben olyan halmazként is felfoghatóak, amelyek az Innovációs törvényben és a vállalati gyakorlatban is tipizálható vállalati fejlesztési intézkedéseket lefedik. Ez a fogalom ezért az összes vállalati fejlesztési intézkedési típus archetípusának is tekinthető.