Hansági Ágnes

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig


Az Ady-párhuzam és Jókai századvéghez való viszonyának a kérdése

Jókai századfordulós modernséghez való viszonyát Hankiss után Bori Imre nagy hatású tanulmánya a hetvenes évek derekán tette ismételten mérlegre. Bori írását nem csak az állítja párhuzamba Hankiss revíziós kísérletével, hogy Jókai irodalomtörténeti helyét a magyar „fin de siècle” írójaként az Adyval való párhuzamosítás segítségével jelölte ki. Miközben a Jókai-életmű modernséghez való viszonyában döntő jelentőségűnek tartotta a „kései” Jókai-szövegek kanonizációjának azt a mozzanatát, hogy a századforduló fiatal, modern írói, „Cholnoky Viktor és Csáth Géza, Ady Endre, Krúdy Gyula és Babits Mihály, Szép Ernő és Ignotus” saját modernségük előzményét látták ezekben,1 amint Hankiss, „jobb híján” Bori is kitartott Jókai romantikus besorolása mellett:

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave