Tartalomjegyzék

• 2018/10
• chevron_rightTematikus összeállítás • Tudományon innen és túl: a Hankiss-örökség
  • Bevezető
  • Hankiss Elemér emlékére
  • „Töredékes” gondolatok Hankiss Elemérre emlékezve
  • „Ne hadarj!”
  • Egy 21. századi tudós a 20. században – Hankiss Elemér életei
  • Tudomány és gondolkodás – Hankiss Elemér utolsó műveiről
  • A múlt csapdái a jelenben
  • Hankiss Elemér mint renitens újhistorikus
  • Mit tanulhatnak a történészek Hankisstól?
  • Hankiss „fogkréme” ma – a jelenkori háború és az én egzisztenciális válsága
  • A hankissizmus dialektikája
  • Imago Mundi – Hankiss Elemér építészettel kapcsolatos gondolatairól
  • Játékelmélet és emberi evolúció
  • Hankiss, Harari és a replikátorok
  • Hankiss és a rajzfilmek
  • Hankiss Elemér rádiós munkásságáról
  • Néhány gondolat a kvantummechanikáról (Hankiss Elemér emlékére)
  • Kvantummechanika és az élet értelme

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//