Hansági Ágnes

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig


Regiszterek az irodalomban

Bár a magyar irodalomkritikában nem honosodott meg a fejezet címében is szereplő három kulturális regiszter világos elkülönítése,1 az azonban távolról sem tekinthető véletlennek, hogy a gyakran „a magyar olvasóközönség megteremtőjeként” aposztrofált Jókai kapcsán már a kortárs kritikai polémiákba is beszüremkedett (ma bizonyosan így neveznénk meg ezt a jelenséget) a regiszter problémája. Az a kérdés, hogy lehet-e a népszerű, a „populáris” egyúttal az esztétikai kánon, az „elitirodalom” része.2 Hites Sándor a Jókai & Jókai című tanulmánykötetről3 írott kritikájában egyenesen „a »populáris regiszter« szerecsenjének” nevezte Jókait, akit csak az (ebből következően meddő és álságos) irodalomtörténészi aktivitás igyekszik „az »esztétikai kánon« fehér emberévé” „mosdatni.”4 Hites okfejtésével ehelyütt most nem szeretnék polémiába bocsátkozni, ezt Szajbély Mihály az Egy lengyel történet című Jókai-novella kitűnő elemzésében nálam avatottabban tette meg, amikor felhívta a figyelmet a kritikai kultúrakutatás és az irodalomtudomány eltérő érdekeltségeire és mindarra, ami ebből teoretikusan és módszertanilag következik.5 Hites kétségkívül hatásos és sarkalatosságában erőteljes állítása mindazonáltal szimptomatikusnak tekinthető, és azt támasztja alá, hogy a Hankiss által a negyvenes évek elején felvetett probléma ma sem vesztett aktualitásából.

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave