A jól megválasztott ár – hasonlóan a jól megválasztott termékhez – alapvető jelentőséggel bír a vállalat külpiaci tevékenysége szempontjából is. A nemzetközi árpolitika ugyanazokat a fogalmakat használja, mint általában az árpolitika, a különbség mindössze annyi, hogy ezen tényezők súlya a külső piacok jellege, jogi, gazdasági, politikai, kulturális eltérései miatt más és más lehet. A globalizáció fokozott térnyerésének egyik megjelenési formája, hogy a különböző országokra jellemző árszínvonal-különbségek csökkenőben vannak. Minél globalizáltabb egy-egy ágazat vagy egy-egy országcsoport (pl. az Európai Unió), annál kisebbek lehetnek az ugyanazon áruk áraiban meglévő különbségek. A nyersanyagok és a tömegáruk területét ma már a globalizált ágazatok közé sorolhatjuk, éppen ezért jelentős árkülönbség nem képzelhető el például a nyersolaj országonkénti eladási (beszerzési) árában. Ezeknél az áruknál az árképzésnek tehát nem lehet más kiindulási alapja, mint a világpiaci ár. A tradíciók és a kulturális különbségek befolyásának sokkal inkább kitett fogyasztási cikkeknél már magasabb, a helyileg előállított szolgáltatások esetében pedig jelentős árkülönbségek figyelhetők meg.