Ezer esztendő magyar rebellisei
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p1 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p1)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p1)
DOI: 10.1556/2065.181.2020.6.14
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p3 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p3)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p3)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p5 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p5)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p5)
Romsics Ignácot eredetileg a 20. századi magyar történelemmel, szűkebben véve mint a Horthy-korszakkal foglalkozó jeles kutatót ismerte meg a történész céh, illetve a hazánk múltja iránt érdeklődők szélesebb köre. Az 1970-es évek derekán a Duna melléki ellenforradalomról írt dolgozatával kezdődött pályája, amit a Horthy-rendszer első tíz évéről szóló összegzése, továbbá a Duna–Tisza közének 1918–19-es hatalmi viszonyait bemutató könyve követett. E művek hozzájárultak az akkori történetpolitikai kánon lebontásához. 1991-ben mintaszerű életrajzot publikált gróf Bethlen István miniszterelnökről, az elkövetkezendő években pedig sorra közölte alapvetésnek tekintett műveit Trianonról, az 1947-es párizsi békeszerződésről vagy éppen Magyarország 20. századi történelmének szintéziséről.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p6 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p6)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p6)
Az utóbbi esztendőkben Romsics érdeklődése történelmünk korábbi századaira is kiterjedt. Ennek köszönhetően 2015-ben a Múlt arcai címmel a magyar história kilenc, mindmáig vitatott eseménye és személyisége körül kialakult diskurzust mutatta be, míg 2017 őszén jelent meg tollából a nagy sikerű Magyarország története, melyben a teljességre törekedve, az uráli őshazától napjainkig foglalta össze népünk történelmét. Legutolsó könyvét életműsorozatának keretében a Helikon Kiadó jelentette meg, Magyar rebellisek címen, 2019 októberében.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p7 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p7)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p7)
A 449 oldalas kötet történelmünk tizenegy lázadó csoportját mutatja be időrendi sorrendben, Szent István király riválisaitól és az utolsó pogányoktól kezdve egészen az 1989-es rendszerváltókig. A szerző mindegyikük esetében – a forrásadottságok arányában – három alapvető kérdés megválaszolására törekedett: 1. Kik voltak, honnan jöttek a felkelők? 2. Mi okból lázadtak fel? 3. Mire törekedtek, mik voltak a céljaik?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p8 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p8)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p8)
Romsics könyvéből megállapítható, hogy a magyar rebellisek elsősorban – természetesen az adott kortól, valamint a politikai-társadalmi környezettől függően – a vallási, rendi vagy polgári szabadságjogok védelmében, az ország függetlenségének helyreállításáért, továbbá a társadalmi modernizáció érdekében léptek fel. István király ellenfelei a kereszténység terjesztését és az uralkodó főhatalmát veszélyeztették, míg a 11. századi utolsó pogányok a régi hitvilág visszaszorításával, illetve a kereszténység meggyökereztetésével helyezkedtek szembe. A középkori parasztfelkelők elsődlegesen az adóterheik mérséklését és a szabad költözés jogának biztosítását kívánták elérni. A székely lófők és közszabadok szemében a régi kiváltságaik, autonómiájuk és adómentességük megőrzése volt a cél. Hajdúi élén Bocskai István főképpen a protestáns vallásszabadság kivívásáért szállt síkra. A Wesselényi Ferenc-féle főúri összeesküvők harcoltak a törökkel szemben, Habsburg-ellenesek voltak, és a három részre szakadt ország egységesítése érdekében érintkezésben álltak Párizzsal és Isztambullal is. Rákóczi Ferenc az 1707-es ónodi országgyűlésen detronizáltatta a Habsburgokat, valamint egyesítette Erdélyt Magyarországgal, míg az 1708-as sárospataki diétán személyi szabadságot ígért a katonáskodó jobbágyoknak és azok kiskorú fiainak, miközben az általuk lakott településeknek meg kívánta adni a hajdúvárosoknak járó előjogokat. A szerző által a „polgári átalakulás előhírnökeiként” jellemzett magyar jakobinusokat a rendiség lebontásának, illetőleg a polgári magyar állam megteremtésének törekvése vezette. S bár ők a bécsi udvar fellépése, majd a megtorlás miatt ezt képtelenek voltak véghezvinni, a történelem kerekét már nem lehetett visszaforgatni, s 1848-ra, köszönhetően többek között a kötetben is szereplő márciusi fiataloknak, sikerült megvalósítani a polgári átalakulás programját. Az 1919-es bolsevista népbiztosok Közép-Európa első szovjet típusú hatalmában a kommunizmus megvalósítását tűzték zászlajukra. Az 1956-os felkelővezérek mindenekelőtt az önkényuralom megbuktatásáért, valamint hazánk függetlenségének visszaszerzéséért harcoltak. Bő három évtizeddel később, az 1989-es rendszerváltók programjában is hangsúlyos szerepet kapott a diktatúra felszámolása, és az ország szabadságának visszaállítása, miközben két nagy áramlatuk közül az urbánus csoport az emberi és állampolgári jogok védelmét, kiteljesítését tekintette alapvetőnek, míg a népi szárny a határon túli magyar kisebbségek helyzetét, továbbá az ún. „magyar sorskérdések” (népességfogyás, alkoholizmus, öngyilkosságok stb.) ügyét.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p9 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p9)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p9)
A forrásadottságok magyarázzák, hogy a tizenegy lázadó csoport közül a három 20. századiról Romsics közel akkora terjedelemben (183 oldalon keresztül) értekezik, mint a 11. és 19. század közötti másik nyolcról (230 oldal). Az 1919-es népbiztosokat több szempont (származás, vallás, szociális háttér, iskoláztatás, foglalkozás) szerint vette górcső alá, s arra a megállapításra jutott, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napja alatt népbiztosi feladatokat betöltő harmincöt személy túlnyomó többségét csak egyvalami rokonította: kötődésük a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz, illetve szakszervezeteihez. A harmincöt fő közül huszonhármat (65,7%-ukat) anyakönyvezték izraelitaként, viszont a proletárdiktatúra zsidó származású vezetői nem vallási vagy etnikai megfontolásból, hanem elsődlegesen az „osztálytudatuk” miatt csatlakoztak a bolsevista mozgalomhoz. 42,8%-uk rendelkezett egyetemi diplomával, és a harmincötből huszonketten (tehát 63%-os arányban) „fehérgallérosként”, azaz a kezdetektől fogva értelmiségiként dolgoztak közülük. Eörsi László történész alapkutatásaira hivatkozva a szerző hasonló részletességgel tárja elénk az 1956-os forradalom és szabadságharc felkelővezéreinek portréit is, melyekben a szélesebb olvasóközönség számára eddig jobbára ismeretlen tények is szerepelnek: nyolcvanhat személyről rendelkezünk összehasonlító adatokkal, akik mindegyike férfi volt. Közülük huszonegyen vettek részt a második világháborúban, és nyolcan a keleti fronton hadifogságban is voltak, így egyrészt érhető módon ellenszenvvel viseltettek a szovjetek iránt, másrészt könnyedén fogtak fegyvert, ha arra került a sor. 1956 előtt közülük öten politikai okokból, huszonhatan pedig köztörvényes vétségek miatt szembekerültek már az igazságszolgáltatással. A forradalom és szabadságharc leverése után az életben maradt nyolcvannégy parancsnokból harmincnégy hagyta el az országot, de közülük rövid időn belül nyolcan visszatértek az emigrációból. Az ’56-os rebelliseket követő fejezet „hőseiből”, a ’89-es rendszerváltókból Romsicsnak nem sikerült egy olyan jól körülhatárolható csoportot létrehoznia, amelyet prozopográfiai elemzésnek vethetett volna alá, ezért esetükben azt a megoldást választotta, hogy az eseménytörténet bemutatása mellett az átalakulás ikonikus alakjairól (Antall József, Csoóri Sándor, Göncz Árpád, Kis János, Orbán Viktor, Pozsgay Imre stb.) szürke keretben hosszabb-rövidebb mikrobiográfiákat közölt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p10 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p10)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p10)
A Magyar rebellisek borítóját a Helikon Kiadó Romsics-életműsorozatának többi darabjához hasonlóan a fehér-fekete-arany színek dominálják. Az egyszerű, ámde igényes előoldalon idősebb Georg Philipp Rugendas német festő-rézmetsző kuruc lovast ábrázoló metszete csábítja az olvasót arra, hogy leemelje a kötetet a könyvesbolt polcáról. Noha erről természetesen nemcsak a külcsín, hanem a beltartalom is gondoskodik: a mű nyelve a szerzőre jellemzően gördülékeny és olvasmányos, a felhasznált szakirodalom mennyisége, valamint az abból leszűrt tényanyag alapossága pedig imponáló. Mindezek fényében bizton állítható, hogy Romsics Ignác legújabb könyve nemcsak a szűken vett történészi szakma, hanem a magyar történelem iránt érdeklődők lehető legszélesebb körének figyelmére és elismerésére is számot tarthat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p12 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p12)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p12)
(Romsics Ignác: Magyar rebellisek. Budapest: Helikon Kiadó, 2019, 449 o.)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p14 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p14)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p14)
Gali Máté
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p15 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p15)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p15)
tudományos munkatárs
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p16 (2024. 10. 15.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p16)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 10. 15. https://mersz.hu/dokumentum/matud202006__19/#matud202006_f42782_p16)
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár