BEVEZETÉS

INTRODUCTION

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benyik György

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, főiskolai tanár, Gál Ferenc Egyetem Biblikus Tudományok Tanszék, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

igazgató, Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.6.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár a zsidók és keresztények Bibliáját nemcsak magyarra, hanem számos nyelvre lefordították,1 a Biblia szövege keletkezésének poliglott folyamatát és ennek hermeneutikai vonatkozásait csak kevesen vizsgálták. Igaz, Erdősi Sylvester János humanista tudós és bibliafordító a maga újszövetségi bevezetőjében ennek a poliglott folyamatnak a legfőbb állomásait megemlíti: „Az ki Sidoul, és Görögül és végre Diákul Szól vala rigen, szól néked az itt Magyarul” (Sylvester, 1541). Jelen tanulmányok a 2023-ban tartott 33. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia hat előadásának rövidített szövegváltozatát közlik (URL1), amely konferenciát Oda Wischmeyer A Bibliai Hermeneutikák Órigenésztől napjainkig című kötete magyar fordításának hazai megjelenése kapcsán rendezték Versionen der Biblischen Intepretation von Texten (2023) címmel, hatvannyolc előadó részvételével. Ez a konferencia irányította a figyelmet a külföldiek számára sem teljesen ismert magyar bibliai, irodalmi és filozófiai hermeneutikai kutatásokra, és többek között a Biblia nyelveinek és ókori fordítóinak az eltérő nyelvekből adódó szöveghermeneutikai problémáira. Az alábbi hat tanulmány mindegyike kulcsfontosságú nyelvészeti, filológiai és értelmezéstani kérdések hátterét igyekszik feltárni közérthető módon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsengellér József, a Budapesti Rabbiképző Zsidó Egyetem professzora, aki a jelenleg is folyó Szamaritánus Pentateuchus, vagyis Mózes öt könyve szamaritánus közösségben őrzött szövegének kritikai kiadásán dolgozik, ennek az ősi héber szövegnek a jellegzetességét és hatástörténetét mutatja be. Kustár Zoltán, a Debreceni Református Egyetem Ószövetség Tanszékének professzora a pontosított héber szöveg, a Textus masszoretikus megszületésének folyamatát és a bibliai kódexekre gyakorolt pozitív és negatív következményeit tárgyalja. Szécsi József, a Budapesti Rabbiképző Zsidó Egyetem tanára a zsidó bibliaértelmezés és identitás megőrzésében oly fontos szerepet játszó Talmud hermeneutikáját mutatja be. Kocsis Imre professzor, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai fakultásának tanszékvezető tanára és a Szent István Akadémia alelnöke, Jeromosnak, a latin Biblia legismertebb fordítójának hermeneutikáját vizsgálja. Benyik György, a Gál Ferenc Egyetem tanára és a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia alapítója és igazgatója a középkorban egyedi zsidó és keresztény hermeneutikai módszerek egymásra hatását mutatja be Rasi és Nicolaus a Lyra kommentárjai kapcsán. Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi rektora és az egyház jogtörténeti forrásainak nemzetközi hírű kutatója a kánonjog hermeneutikájával foglalkozik tanulmányában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meggyőződésem, hogy a magyarországi széles akadémiai közösség neves professzorai számára tudományos és nyelvészeti újdonságként hatnak ezek a tanulmányok. Kevéssé ismert ugyanis a magyarországi akadémiai körökben, hogy Magyarország egyedi lehetőséget ad a bibliakutatók egyetemi párbeszédére. Ugyanis a felekezeti sokszínűség miatt a külföldön diplomát szerzett teológusok igen eltérő egyetemi kutatási kultúrát hoznak Magyarországra. Az 1988-ban alapított Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia alapítója ezt a lehetőséget ismerte fel, és szervezte meg a felsőoktatási párbeszédet az évenként megrendezett felekezetközi bibliai konferencia tudományos részvételével, amelybe az elmúlt évek során kb. hetven egyetem kutatói kapcsolódtak be. 2014-ben pedig a Studiorum Novi Testamenti akadémiai egyesület Szegeden tartotta közgyűlését, amelyen a világ öt kontinenséről több száz kutató és számos jelentős kiadó vett részt. Emiatt konferenciánkat a világban csak szegedi iskolának szokás nevezni, és Európából, az Egyesült Államokból, Afrikából és Japánból szívesen vesznek részt konferenciánkon, amely izgalmas és aktuális kutatási kérdésekkel és vitákkal gyarapítja a nemzetközi kutatásokat. Az alábbi tanulmányok segítségével a kedves olvasó rövid betekintést kaphat ebbe a tudományos kutatómunkába és vitába.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sylvester János (1541): Új Testamentum. Fakszimile kiadását Varjas Béla szöveggondozásában az MTA Irodalomtörténeti Intézete jelentette meg. (Bibliotheca Hungarica Antiqua 1) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960, https://mek.oszk.hu/06900/06987/pdf/00kisero.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 A kutatók szerint Földünkön kb. 6900 beszélt nyelv létezik. Az egész Szentírás (a teljes Ószövetség és Újszövetség) jelenleg 648 nyelven olvasható. További 1432 nyelven csak az Újszövetség. Ezen kívül 1145 nyelvre a Bibliának legalább egy könyvét már lefordították. A Biblia egy-egy szövegrésze összesen 3225 nyelven, vagyis a világ nyelveinek csaknem felén olvasható.  
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave