2024/11
›
Könyvszemle
›
Böcskei Balázs, Fekete Mariann, Nagy Ádám, Szabó Andrea: A maszkon túl

Böcskei Balázs, Fekete Mariann, Nagy Ádám, Szabó Andrea: A maszkon túl

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

habilitált egyetemi docens

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, Budapest
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.11.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy kínaiaknak tulajdonított kifejezés így hangzik: „élj érdekes időkben”. Habár első hangzásra pozitívan értelmezhetjük a kifejezést – ki ne szeretne érdekes dolgokat megélni? –, a legtöbb esetben átokként értelmezik: az érdekes időket a problémákkal és a kihívásokkal azonosítják. Akár létezik ez a sokat emlegetett kínai mondás, akár nem, az biztos, hogy a most fiatal generáció legalább egy kihívásokkal teli időszakot megélt: a koronavírus-járványt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma már közhely leírni, hogy a koronavírus-járvány mindnyájunk életét alapjaiban változtatta meg: az elmúlt évek nyomot hagytak fogyasztásunkon, szokásainkon, munkahellyel kapcsolatos elvárásainkon, vagy éppen nyaralással kapcsolatos terveinken. A járvány gazdaság-társadalmi hatásaival kapcsolatos kutatások középpontjába az egyes szektorokra, illetve a társadalom egészére vagy egy-egy szűkebb csoportjára gyakorolt hatások kerültek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kevés kutatás vállalkozik, illetve vállalkozhat azonban arra, hogy a koronavírus-járvány hatását átfogóan, egy egész generáció szemszögéből vizsgálja meg. A maszkon túl című kötet, illetve az abban leírt kutatások erre a feladatra vállalkoztak: a kötet célja, hogy bemutassa, milyen hatással volt a 16–29 éves korosztályra a koronavírus-járvány; majd az eredmények kapcsán választ keressen arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e a megélt események kapcsán Covid-generációról. Habár a kötetben bemutatott kutatási program sok nézőpontból és módszerrel járja körül ezt a kérdést, azonban sokkal bővebb kontextusban nyújt információkat. Egyrészt kutatásmódszertani szempontból is kiválóan használható, másrészt a fiatalok (16–29 évesek) generációkról és a generációk közötti különbségekről alkotott általános képét is bemutatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet két bevezető fejezettel kezdődik: az első általánosságban írja le a fiatalok vizsgálatának kihívásait és nehézségeit, míg a második a generációkkal kapcsolatos kutatások fogalmi keretrendszerét és magának a generációnak a fogalmát járja körül. A szerzők megállapítják, hogy „a generációkat közös tapasztalatok, életélmények és értékek kötik össze, de egy generáció legfontosabb jellemzője mégis a változásokra adott hasonló reakció” (24.). A kutatás – pontosabban a több kutatást magába foglaló kutatási program – során kifejezett kihívás volt, hogy bizonyos események megélését, azok hatását a személyiségre csak akkor, adott kontextusban lehet vizsgálni: ezért fontos volt a kutatás során, hogy ne utólag mérjék fel a járvány és az intézkedések hatásait, hanem akkor, amikor ezeket a kutatás alanyai megélik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatások módszertani kereteit a 3., átfogó fejezet adja meg: az egymást kiegészítő kutatási módszerek (fókuszcsoportos interjú, strukturált interjú, big data social listening, survey vizsgálat ezer fővel) biztosítják azt, hogy az adott korosztály Covid-járvánnyal kapcsolatos megélését a lehető legjobban fel tudják mérni a kutatók. A kutatás során új módszertant is alkalmaztak: az adatok feldolgozásába egyetemi hallgatókat – azaz a vizsgált generáció tagjait – is bevontak, akiknek a feladata nemcsak az adatok feldolgozása, hanem az eredmények értelmezése is volt. A hallgatók így lehetőséget kaptak arra, hogy saját Covid-megélésüket is elmeséljék.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő fejezet a koronavírus-járványt és annak hatásait mint a kutatás kontextusát tárja elénk: statisztikai adatok segítségével a járvány és a hullámok lefolyását tárgyalja, majd bemutatja, hogy korábbi (részben nemzetközi) kutatások alapján milyen hatásai voltak a járványnak a társadalomra, illetve hangsúlyosan a fialatok életére: az oktatásra, a munkára és a szabadidőre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ezt követő négy fejezet tartalmazza az elvégzett kutatások leírását, eredményeit és elemzését. A fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján a fiatalokat a járvány az oktatás, a munka és az emberi kapcsolatok területén befolyásolta: míg a középiskolások és az egyetemisták a szociális kontaktusokat hiányolták, a munkavállalók a munkavállalás bizonytalanságát és kihívásait élték meg nehezebben. A szabadidős tevékenységek is átalakultak: az új hobbik mellett hangsúlyt kapott a fizikai aktivitás és az egészséges életmód.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A netnográfiai, pontosabban a social listening kutatás alapján az online beszédben a járvány különböző szakaszaiban különböző szavak fordultak elő gyakrabban a vizsgált közösségimédia-platformokon (Facebook, Twitter, Instagram, TikTok). 2020 márciusa és októbere között a megváltozott élethelyzet és az intézkedések – többek között a maszkviselés – voltak a közösségi médiában megjelenő üzenetek középpontjában, 2020 októbere és 2021 augusztusa között az egyéni és a társadalmi következmények, a jövő és a vakcinákkal kapcsolatos információk, valamint a korlátozások és azok megélése kerültek a középpontba, míg 2021 szeptembere és 2022 áprilisa között a hosszú távú gazdasági és társadalmi hatások voltak hangsúlyosak, illetve az individualizmus erősödött. Az egész vizsgált időszakban jelen volt a gazdasági hatások kontextusa, a várható hosszú távú hatások és az egészségügy kérdése; illetve hangsúlyosan jelent meg a félelem és a magány érzése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2023 májusában végzett survey-kutatás során már a hatásokat és a „tanulságokat” vizsgálták a kutatók. A járvány elmúltával a válaszadók életében megmaradt a higiéniára való nagyobb odafigyelés, illetve az offline világ ismét preferáltabb lett az online világgal szemben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ezt követő fejezet fiatalok válaszai és véleménye alapján vizsgálja – mintegy első szintézisként –, hogy maguk az érintettek szerint beszélhetünk-e Covid-generációról. A kutatásban megkérdezett fiatalok elfogadják, hogy különböző generációk különbözőképpen érzékelik és élik meg a világot. Jobban szeretik a betűs azonosítást (a többség magát Z generációként azonosítja), mint az egyéb, tartalmas szavakat (például Covid-generáció). A különbség a generációk között szerintük egyrészt kulturális különbségekhez (nyelv, ruházkodás), másrészt a technológia használatához köthető (közösségi média, okostelefonok). A fiatalok a potenciális járványokat fenyegetésként élik meg, ugyanakkor a gazdasági problémák vagy a klímaváltozás, az energiaválság és a (világ)háború fenyegetése erősebb számukra. Elsődleges, a generációjukat érintő problémaként az anyagi kérdéseket azonosították. Habár a fiatalok érezték a járvány negatív hatásait, nem gondolják, hogy az formálta (formálja) a generációjukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő összefoglaló fejezet a különálló kutatások eredményeit szintetizálja. Az eredmények szerint nem volt kimutatható, hogy a Covid létrehozott egy sajátos Covid-generációt – ugyanakkor mivel a generációk sokszor csak később, utólag (történeti-történelmi kontextusban) értelmezhetők, nem zárható ki, hogy később a generációra Covid-generációként fogunk tekinteni. Az is lehet, hogy a generációt nemcsak a Covid, hanem számos egyéb hatás együttesen alakítja: elképzelhető, hogy a 2008 óta tartó időszak folyamatos kríziseire a bizonytalanság korszaka a megfelelő szó, és nem egy krízis, hanem a krízisek és bizonytalanságok sora fogja formálni a most fiatalabb generációk gondolkodását. Az utolsó, a kutatás egészére reflektáló fejezet szintén módszertani: a kutatás fényében reflektál az ifjúságkutatás aktuális kihívásaira.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet legalább két összefüggésben jól használható: egyrészt, a Covid 16–29 éves korosztályra gyakorolt hatását írja le széles körben, másrészt azonban részletesen körüljárja a fiatalokkal végzett kutatások nehézségeit, illetve a generációk kutatásának kihívásait is; így módszertani szempontból is jól hasznosíthatók a kötetben leírtak. A kettős használat legalább két célcsoportot feltételez: egyrészt elengedhetetlen forrás azon kutatók számára, akik a Covid 16–29 éves korosztályra gyakorolt hatását szeretnék annak komplexitásában megismerni. Haszonnal forgathatják a kötetet emellett a generációkat, a generációk gondolkodását megérteni vágyó és generációs kutatásokat végző, illetve tervező kutatók is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet – főleg az interjúknak és a megélést elénk hívó szavaknak köszönhetően – emellett korrajznak is kiváló: nagyon jól szemlélteti, hogy az adott időszak alatt mi jellemezte hétköznapjainkat. Már maga az olvasás számos jó és rossz, már elfelejtettnek hitt – vagy eltemetett – történést, emléket és „élményt” hívott elő a recenzió írójában. A Covid ugyanis mindnyájunkon nyomot hagyott – akkor is, ha ez a nyom nem minden esetben egzakt módon megfogalmazható és mérhető.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Böcskei Balázs – Fekete Mariann – Nagy Ádám – Szabó Andrea: A maszkon túl. Budapest: Gondolat Kiadói Kör, 2024, 224 o.)
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave