Bevezető

Introduction

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ádám József1, Tóth Anikó Nóra2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) Energetika és Környezet Albizottságának elnöke

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

jadam@epitő.bme.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2 PhD, egyetemi docens, Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Gázmérnöki Tanszék, a Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) Energetika és Környezet Albizottságának tagja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

toth.aniko@uni-miskolc.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) Energetika és Környezet Albizottsága időről időre áttekinti a megújuló energiaforrások hasznosításának hazai és nemzetközi helyzetét. Az irányzatok ismeretében javaslatokat fogalmaz meg a tudományos és szakmai közösség, valamint a döntéshozók számára, hogy milyen szempontokra és prioritásokra célszerű hangsúlyt helyezni a következő időszakban ezen a területen. Ezúttal a geotermikus energia kapcsán fogalmazták meg a felkért szakértők az álláspontjukat, amelyek a kérdéskör fontosabb szempontjait érintették.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

From time to time, the Energy and Environment Subcommittee of the Hungarian Academy of Sciences Presidential Committee on Environmental Science looks at the domestic as well as the international utilization of renewable energy sources. In the light of current trends, it sets out proposals for leading scientists, the professional community and other decision-makers regarding what aspects and priorities should be emphasized in the near future. Recently, relevant experts were asked to present their salient positions on the most important aspects of geothermal energy.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: MTA Energetika és Környezet Albizottság, megújuló energiaforrások, geotermikus energia, Magyar Geotermális Egyesület, Nemzetközi Geotermális Egyesület
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: Energy and Environment Subcommittee of the Hungarian Academy of Sciences, renewable energy sources, geothermal energy, Hungarian Geothermal Association, International Geothermal Association
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.12.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) Energetika és Környezet Albizottsága feladatul tűzte ki, hogy áttekinti a különböző megújuló energiafajták hasznosításának hazai és nemzetközi helyzetét, környezeti vonatkozásait és jövőbeli kilátásait. Így a vízenergia, a napenergia és a bioenergetika (a Magyar Tudomány 2014/7., 2017/5. és 2018/8. számai) után a geotermikus energia került sorra. A témakör átfogó bemutatása és alapos megvitatása céljából albizottságunk az MTA Földtudományok Osztályával és az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Energetikai Tudományos Bizottságával közösen, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságával és az MTA Agrártudományok Osztályával együttműködésben tudományos előadóülést szervezett A geotermikus energia hasznosításának hazai és nemzetközi helyzete című témakörben az MTA Székházában. A 2018. május 17-én tartott rendezvény célja a geotermikus energia hazai és nemzetközi helyzetének, továbbá távlati kilátásainak áttekintése, a teljes témakör mélyebb megismerése és megvitatása, valamint a lehetséges fejlesztési irányok bemutatása volt. Ehhez a témakör hozzáértő és gyakorlati szakembereit, szakértőit kértük fel, akik készséggel és örömmel vállalták a szükséges munkát. Az előadóülés programját gondos előkészítő munkával alakítottuk ki, amelyben a felkért előadóink is segítségünkre voltak. Az előadókkal együttesen elhatároztuk, hogy a témakör iránt mutatkozó növekvő érdeklődés és fontossága miatt az elhangzott előadások írásos változatát a Magyar Tudomány folyóiratban cikkgyűjtemény keretében jelentetjük meg, és (az elhangzásuk sorrendjében) az alábbiakban adjuk közre: 1. „A geotermikus energia helyzete világszerte” (Rybach László Ladislaus, Institut für Geophysik ETHZ, Zürich, Svájc); 2. „A geotermikus energia szerepe a magyar hőellátásban” (Nyikos Attila, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Tóth Anikó Nóra, Miskolci Egyetem); 3. „Geotermia határok nélkül a Kárpát-medencében” (Nádor Annamária, Rotárné Szalkai Ágnes, Zilahi-Sebess László, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra és Gulyás Ágnes, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat); 4. „Kihívások és új lehetőségek a geotermikus energia hasznosításának növelésében” (Szűcs Péter, Miskolci Egyetem, MTA–ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport, és Madarász Tamás, Hartai Éva, Kolencsikné Tóth Andrea és Zákányi Balázs, Miskolci Egyetem); 5. „A regionális pórusnyomásviszonyok jelentősége a termálvíz feltárásában és a készletek megújulásában” (Mádlné Szőnyi Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem); 6. „A decentralizált geotermikus hőellátás és a hőszivattyúzás aktuális kérdései (Ádám Béla, Magyar Hőszivattyú Szövetség, Szanyi János, Szegedi Tudományegyetem, Bencsik Attila, Geotermikus Szolgáltató Kft., Bozsó Gábor, INNOGEO Kft. és Pinjing Zsolt, P-Mont Kft.); 7. „Magyarország geotermikus felmérése a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal geotermikus projektjei tükrében” (Tóth Anikó Nóra, Miskolci Egyetem).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ismeretes, hogy Magyarországnak európai viszonylatban is jó adottságai vannak a megújuló energiák területén (például Büki–Lovas, 2010; Göőz, 2007; Juhász et al., 2010; Láng, 2008; Lovas, 2012). Külön kiemeljük, hogy hazánk geotermikus potenciálja az egyik legkedvezőbb a kontinensen (például Bobok–Tóth, 2010; Mádlné Szőnyi et al., 2009; Rybach, 2015). Ennek ellenére a geotermia a megújuló energiák mindössze 6–10 százalékát adja. Termálvizeink energiatartalma alapvetően közvetlen hőhasznosításra szolgál. Már a két világháború között termálvízzel fűtöttek lakóházakat a budapesti Állatkert környezetében, valamint az Állatkert pálmaházát, a trópusi állatok házait és medencéit. Jelenleg huszonhét kisebb-nagyobb hazai településen, több mint hetven geotermikus (termelő, visszasajtoló, megfigyelő) kút érintésével hasznosítják a termálvizet fűtési célra. Az utóbbi években további kedvező fejlődés tapasztalható. Az első geotermikus alapú hazai kombinált ciklusú, villamosenergia- és hőtermelő kiserőmű 2017. szeptember 7-én kezdte meg működését a Pest megyei Turán. A Turawell geotermikus erőműnek 3 MWe-os az áram- és 7 MWt-os a hőtermelő kapacitása. Az erőmű hozzávetőleg nyolcszáz család egész éves villamosenergia-szükségletét elégíti ki. A tervek szerint az erőmű mellett egy óriási üvegház is épül, amelyben majd zöldséget termesztenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a geotermikus hőenergia használatának bővítése több szempontból is fontos Magyarország számára: emeli az energiaellátás biztonságát, csökkenti az importfüggőséget, hozzájárul az energiaárak mérsékléséhez, és javítja az ország helyzetét környezetterhelés szempontjából. A beruházás összhangban van az Irinyi-tervvel, a nemzeti energiastratégiával és a megújuló energia hasznosításának programjával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A geotermikus energia témakörében szakmai civil szervezetek munkálkodnak hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A tizenöt éve alapított Magyar Termálenergia Társaság (URL1) célja a ténylegesen megvalósult és gazdaságosan üzemelő projektek kivitelezési és működési tapasztalatain alapuló ismeretanyaggal segíteni a törvényalkotás, a hatóság és az újabb potenciális hasznosítók munkáját. 1995-ben alapították meg a Magyar Geotermális Egyesületet (MGtE, URL2). Az MGtE megalapítása óta társult tagja a Nemzetközi Geotermális Szövetség (International Geothermal Association, IGA; URL3) nevű nemzetközi szervezetnek. Az IGA szervezetét, amelynek jelenleg mintegy hatvanöt országban körülbelül ötezer tagja van, 1988. július 6-án Aucklandben (Új-Zéland) hozták létre. Az IGA vezetőségében Rybach László, az MTA külső tagja korábban alelnöki (2001–2004) és elnöki (2007–2010) tisztséget is betöltött.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében tehát természeti adottságaink kedvezőek, s nemcsak a jelenben, de a távolabbi jövőben is adottak a geotermikus energia hatékony termelésének feltételei. A tárolók nem csupán megfelelő hőmérsékletűek, s a felszínhez viszonylag közeliek, hanem a bennük tárolt óriási energiamennyiség hosszú időre fedezheti az energiaspektrumnak azt a hányadát, amely a geotermikus forrásból kielégíthető. A geotermikus energia tiszta, környezetkímélő jellege más megújuló energiafajtáknak is jellemzője. A geotermikus energia jelentős előnye akár a szél-, akár a napenergiával szemben az, hogy szezonalitástól független, teljesítménye állandó. A geotermikus energia hasznosításának terjedése természeti adottságokban gazdag, de gazdaságilag hátrányos régiók fejlődését hozhatja magával. A hazai oktatási rendszer képes arra, hogy gyorsan és rugalmasan reagáljon az új kihívásokra. A magyar szakemberek országhatárokon átnyúló közös projektekben vesznek részt a szomszédos országok szakembereivel együttműködve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a geotermikus energia fokozott mértékű hasznosítása nem érhető el pusztán műszaki kutatási, fejlesztési eszközökkel – átgondolt, előrelátó politikai döntések is szükségesek e cél eléréséhez.
 
IRODALOM
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bobok E. – Tóth A. (2010): A geotermikus energia helyzete és perspektívái. Magyar Tudomány, 171, 8, 926–936. http://www.matud.iif.hu/2010/08/04.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Büki G. – Lovas R. (szerk.) (2010): Megújuló energiák hasznosítása. Köztestületi Stratégiai Programok. Budapest: MTA, old.mta.hu/data/HIREK/energia/energia.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Göőz L. (2007): Energetika jövőidőben. Magyarország megújuló energiaforrásai. Lehetőség és valóság. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Juhász Á. – Láng I. – Blaskovics Gy. et al. (2010): Megújuló energiák. Budapest: Sprinter Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Láng I. (2008): Megújuló energiaforrások: pro és kontra. Nap-, szél-, geotermikus, bioenergia – környezet és gazdaságosság. In: Szentgyörgyi Zsuzsa (szerk.): Tanulmányok a magyarországi energetikáról. Budapest: MTA, 191–198.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lovas R. (szerk.) (2012): Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról. (MTA Köztestületi Stratégiai Programok) Budapest: MTA, http://old.mta.hu/data/cikk/13/1/23/cikk_130123/Energia_javitott.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mádlné Szőnyi J. – Rybach L. – Lenkey L. et al. (2009): Fejlődési lehetőségek a geotermikus energia hasznosításában, különleges tekintettel a hazai adottságokra – Egy, az MTA számára készített tanulmány margójára… Magyar Tudomány, 170, 8, 989–1003. http://www.matud.iif.hu/2009/09aug/13.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rybach L. (2015): A geotermikus energia globális helyzete és kilátásai. Természet Világa, 143, 3, 109–111. http://epa.oszk.hu/02900/02926/00027/pdf/EPA02926_termeszet_vilaga_2015_03_109-111.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave