Kazinczy Ferenc 1789-es regénye168 Kazinczy neve alatt jelenik ugyan meg, ám úgy, hogy a szerző neve nem a címlapon olvasható, hanem az előszóként funkcionáló „Jelentés” aláírásaként. Ennél azonban talán lényegesebb az, hogy a kötet saját műfaji meghatározással rendelkezik: az alcím „költött történet”-nek minősíti. Vagyis már a regény paratextusai látványosan felhívják a figyelmet a regény fikcionáltságára – ez azért igen lényeges, mert ennek a regénytípusnak a darabjai előszeretettel felhasználják mindazon retorikai eszközöket, amelyek révén a szubjektív közlésként felfogott narráció alanyi hitelét és személyes átéltségét állíthatják. Kazinczy az előszó első mondatában rögzíti a regény fordított mivoltát, s egyúttal felhívja a figyelmet arra a regénytípusra is, amelyhez kapcsolódni kíván: „Ez a’ magyarrá tett Román eggy falun-töltött kedvetlen Novembernek köszönheti lételét, hol a’ szobába záró essös öszi napok munkára szorítottak, és a’ hol Werther helyjett [sic!], kire már az-elött régen ki-tettem a’ tzélt, az Adolf levelei akadtak kezembe. Ha Werther kezemnél lett vólna, Adolf, vagy inkább Bácsmegyey nem feslett vólna ki soha a’ Nem-létel méhéböl.” (117.) A Johann Wolfgang Goethe Werther szerelme és halála című regényére tett célzás egy regénytípust elindító alapműre tett utalásként érthető: Kazinczy Wertherből készített fordítástöredékének az ismeretében ugyanis a keletkezéstörténetnek ez a regényszerűen szituált leírása aligha vehető szó szerint. Az 1790-ből származó fragmentum inkább arról tanúskodik, hogy ez a fordítói vállalkozás szinte önmagától elveszítette a lendületét és felszámolódott: a kezdetben tiszta és rendezett szöveget törlések, korrekciók, majd teljes egészében áthúzott bekezdések követik. A Werther helyett egy „wertheriáda” (Albrecht Christoph Kayser Adolfs gesammlete Briefe című regényének) kiválasztása tehát aligha volt véletlen: Kazinczy ugyanis ebben az esetben nem szoros fordításra vállalkozott, noha a Goethe-regény átültetésekor még az egész kontextus alapján erre tett kísérletet, csak ott ebből nem épült ki teljes szöveg. A Kayser-mű esetében viszont magyarításra nyílt mód, azaz Kazinczy voltaképpen parafrázist készíthetett, mintegy átírva az eredeti könyvet.