Jókai Mór A jövő század regényében (1872–1874)229 nagyszabású kísérletet tett a történelmi regény műfajának újragondolására. A regény ugyanis nem a történeti múltban, hanem a jövőben, a 20. században játszódik: II. Habsburg Árpád uralkodása alatt történik meg az ország újraalapítása. A király olyan uralkodó, aki kötelesség és magánélet kettősségében vergődik, szeretné népeit egyesíteni, azonban képtelen átlátni a családi intrikán, környezete folyamatosan kijátssza. II. Árpád reformkísérleteit – melyben II. József 18. század végi reformterveire ismerhetünk – nagymértékben kétségbe vonja az, hogy e politikai környezetben mintegy magától értetődően számolódik fel a szándék és megvalósulás közötti összhang. Erre utal, hogy a titokban művészi ambíciókat is dédelgető uralkodó egyik képét saját udvaroncai vásárolják meg számára, ám, mint kiderül, meglopják, s a saját arcképével ékesített pénzérméknek csak a felét látja viszont. E korlátai közül kilépni képtelen uralkodó a regény első részében főszereplőnek indul, s csak eztán veszi át helyét a székely tudós, Tatrangi Dávid. E hangsúlyeltolódás teszi lehetővé, hogy a király kétségtelenül meglévő erényeit kamatoztathassa, s kötöttségei elleni lázadása ne bomlassza szét az államrendet.