Radnóti első kötetei a modern lírának azt a változatát képviselik, amely az esztétizmus poétikáját avantgárd vonásokkal vegyíti. Ebben a tekintetben a Pogány köszöntő (1930) és az Újmódi pásztorok éneke (1931) Szabó Lőrinc és József Attila eredményeihez kapcsolódik, akik szintén avantgárd elemekkel vegyítve folytatták a nyugatos költészet hagyományát. Radnóti első korszakának beszédmódja Szabó Lőrinc szabadvers-korszakának poétikájához némiképp közelebb áll, mivel az avantgárd eljárások szintén kevésbé határozottan érvényesülnek benne, mint József Attila költészetében. Az avantgárdot idéző megoldások inkább csak átszínezik verseit, nem született olyan költeménye, amelyet fenntartások nélkül avantgárd alkotásnak nevezhetnénk. A legszembetűnőbb sajátosság a szabad vers alkalmazása, ami ugyan szoros értelemben nem avantgárd vonás, de a magyar lírai hagyomány kontextusában bizonyos értelemben mégis annak tekinthető, mivel nálunk az izmusok nyomán terjedt el széles körben ez a forma. Avantgárdot idéző jegynek tekinthetjük a képalkotásnak azt a változatát is, amely a meglepő, absztrakt kapcsolatokra épülő trópusokat részesíti előnyben: „Karcsú ujjaid közt aranyló / narancs az életünk régi kedve”; „álomhegyeim sorra beszakadnak”; „lila madarak ülnek a ködben / a lámpák alatt” (Az áhítat zsoltárai). A képalkotásnak ezt a módját a Szegénység és gyűlölet verse című költeményben még szembetűnőbbé teszi a látványos Kassák-hatás: „Testvér, én éjjelenként füstfürtös, fekete / tűzfalak tövén aludtam a szegénység és / gyűlölet álmaival s kiforgatott zsebekkel / ordítottam a szegénység dalát az aranyméhű / kazánok felé! // A gyűlölet szerető, gömbölyű szavai forgatták / az áttételek lomha kerekét, amikor telthúsu / fehér álmok szorultak be a szíjjak közé.” A depoetizált és figuratív nyelv közötti éles váltásokra épülő versszerkesztés (pl. Este. Asszony, gyerekkel a hátán) ugyancsak az avantgárd poétikára emlékeztet. Ez a megoldás a már klasszicizáló tendenciájú Újhold (1935) kötetben olvasható És kegyetlen című versben is visszatér.