Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Németh László: Iszony

Az 1945 és 1948 közötti rövid időszak prózairodalmát ugyancsak a 30-as évek alapvető vonulataihoz kapcsolja Németh László Iszony című regénye. Amíg azonban Déry szemléletére a háború előtti marxista baloldal kritikai eszméi gyakoroltak döntő hatást, addig Németh László egy másik radikális kritikai hagyománnyal, a nemzet fogalmának tartalmi megújítására törekvő, irányait tekintve meglehetősen heterogén népi gondolatkörrel állt kapcsolatban. Az ő önmagában sem egységes, és néha rövid idő alatt is jelentős változásokat mutató elképzeléseit a háború befejezésének időszakában leginkább egyfajta „harmadikutas” meggyőződés jellemzi. A harmadikutasság szemléleti szerkezetéből az orosz szlavofil gondolathoz hasonlóan egy szigetszerűen független, morális küldetéssel rendelkező nemzet képe sejlik föl, mely a technika folyamatos fejlesztését és a haszonelvűséget összekapcsoló európai tömegtársadalmak ellenzékeként erkölcseit saját organikus fejlődésének köszönhetően a megnemesített paraszti, elsősorban protestáns paraszti élet munkaetikájából meríti. Németh predikatív és egységelvű modernségkritikája, mely bizonyos elemeiben a marxi hagyománnyal rokonítható, más vonatkozásaiban a szlavofil nacionalizmussal és a tömegdemokráciák 30-as évekbeli válságkritikáival (főként Ortega y Gasset és Spengler nézetei hatottak rá), soha nem vált összefogott elképzelésrendszerré, és számos elgondolkodtató mozzanata ellenére éppen arra nem volt alkalmas, amire leginkább alkalmas kívánt lenni, hogy értelmes és átfogó társadalmi program alapjait kínálja egy geopolitikai ütközőzónában élő, történetileg és társadalmilag rendkívül megosztott ország számára. Németh László hatása évtizedeken keresztül jelentős részben ideológiai tartalmakból bontakozott ki. A nemzeti és az egyetemes távlatokat összekapcsolva alternatívát látszott kínálni a marxizmus hegemóniájával szemben, amivel egyébként alapvető szerkezeti párhuzamokat mutatott, és recepciójában a 60-as évek közepe után sokszor össze is kapcsolódott vele. Német László számára az irodalom a társadalmi cselekvés eszköze volt. Így mivel regényeiben és drámáiban az avulásnak kitett ideológiai megfontolások a művek poétikai megalkotottságát is jelentősen befolyásolták, és több évtizedes hatásukat nem utolsósorban az ideológia predikatív erejének köszönhették, legértékesebbnek ma azok a művei látszanak, melyekben a társadalmi ideológiák szerepe csekélyebb.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave