Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Pilinszky János

Az 50-es, 60-as évek kulturális környezetében különös jelentőséggel bírtak azok a költészetpoétikák, amelyek egyéni tónusban, magas szinten voltak képesek átörökíteni a nyugatos líra nyelvi hagyományait, és így szembeszökő innovációk nélkül fenntartották azt, amit kulturális folytonosságnak szoktunk nevezni. Nem egyébről van szó, mint a költészet emlékezetéről, arról, hogy a magyar késő modernség termékeny poétikai párbeszédben maradhasson a modernitást megalapozó költészetekkel. Az ilyen megőrzőnek tekinthető költői életművek természetesen nem nélkülözik a jelentős egyedi értékeket, és maguk is számos vonatkozásban gazdagítják a kifejezés nyelvi-szemléleti készletét, ha alapvető tényezőit nem is újítják meg. Az innovativitás szempontja természetesen speciálisan irodalomtörténeti, az egyébként sem mérhető esztétikai értékekről keveset mond. Az 1950-es, 60-as évek folyamán a nyugatos költészetpoétikai örökség megőrzésében és továbbörökítésében mások mellett fontos szerepet töltött be a Válasz környezetéből induló Lator László, az Újholdhoz kapcsolódó Lakatos István és Somlyó György, akik mindannyian meghatározó jelentőségű fordítói életművet is hátrahagytak. Különös tekintettel igaz ez Somlyó Györgyre, aki nem csupán a klasszikus és a modern francia irodalmat tolmácsoló fordításaival, hanem későbbi esszéivel is éltette az irodalom érett, a nyugat-európai irodalmakkal kapcsolatot tartó poétikai önreflexióját. De talán mindhármuknál jelentősebb költői teljesítmény volt a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Jékely Zoltáné. Pályája a 30-as évek közepén indult, a Mérföldek, esztendők (1943) című kötet után azonban több mint tíz évig nem jelentethetett meg új kötetet. Álom című kötetének példányait 1948-ban bezúzták, csak egyetlen példány maradt meg belőle. Az 1957-ben megjelent Tilalmas kert, mely felöleli a korábban kiadatlan versanyagot, jól reprezentálja Jékely költészetének élménybeli és poétikai folytonosságát. Bensőségesen finom, elégikus hangulatú versei, melyek a bukolika Radnótinál is fontos szerepet kapó hagyományában gyökereznek, a költészeti tradíció őrzőjeként szólalnak meg, ám éppen ez a konzervatív poétika válik alkalmassá arra, hogy legalább egy ponton, „A tüzes lovas” című versben Petőfi költeményét, a Szeptember végént újraírható palimpszesztként vegye birtokába. A vers cselekvő alanya az idő lesz, és így az idegenből visszatérő versdallam – hiszen a mottó nem Petőfi versét, hanem Schumann egyik zongoradarabját jelöli meg a dallam forrásaként – egyszerre képes hangot adni a hagyomány elmúlásának, és elégikus megőrzésének: „Az Idő letarolta / s a tél dere már megüté koponyám. // De most is a hajdani furcsa borongás, / baljóslatú gyász üli meg szívemet, erősbül a dallam – már templomi zsongás, a dombra kifordul a gyászi menet, // megállnak a dombon, a sírt körülállják, / és zendül a zsoltár és zúdul a rög, / siratva a csalfa leánykák / a nyurga fiút, kinek álma örök…”

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave