Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


Az Alföld talajai, vegetációja

Az Alföld éghajlati hatás alatt formálódó talajai a mezőségi talajok, amelyek a löszön vagy lösszerű üledékeken típusos megjelenésűek (Mezőföld, Bácskai-síkvidék, Hajdúhát, Körös–Maros köze), de a homokos löszökön is megmarad ez a jelleg. A homokos felszíneken gyakoriak a különböző típusú barna erdőtalajok is. A talajok másik nagy csoportja nem zonális, hanem a változó intenzitású vízhatás (pl. láptalajok, réti talajok) vagy sajátos litológia (pl. a Nyírség vagy a Duna–Tisza köze homokos váztalajai) magyarázza kialakulásukat. A típusokat orográfiailag is más-más helyzet jellemzi. Mivel a lösz és a futóhomok képződése a pleisztocén végén és a késő glaciálisban lezárult, az Alföldön előforduló mezőségi és erdőtalajok kora főként a holocénra tehető (a csernozjom esetén például a mogyoró fázisban állt rendelkezésre először a szükséges meleg-száraz éghajlat). A réti és öntéstalajok rövidebb idő, legfeljebb ezer év alatt fejlődhettek ki. Az Alföldet a különböző típusú szikes talajok előfordulása is jellemzi, a felszínközeli sókoncentrációt mutató szoloncsákok leginkább a Kiskunságban, a mélyebb szintben Na-feldúsulást mutató szolonyecek tipikusan a Hortobágyon jelennek meg. Mint a 4. fejezetben utaltunk rá, a vízháztartást érintő antropogén hatások egyrészt a talajok sztyeppesedése (ha a terület szárazabbá vált), másrészt ennek ellentéteként a rétiesedés irányába hatnak (Várallyay 2001). Ezt a mozaikszerű képet az erózió és a defláció tovább tarkíthatja (Stefanovits 1981).

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave