Tartalomjegyzék

• Márkázott szórakoztatás A termékmegjelenítés nemzetközi és hazai alkalmazása
• Impresszum
• Ajánlások Papp-Váry Árpád „Márkázott szórakoztatás” című könyvéhez
• A szerzőről
• Előszó
• chevron_right1. Márkázott szórakoztatás: miért éppen most?
  • 1.1. A fogyasztók megváltozott viszonya a reklámhoz
  • 1.2. A technológiai fejlődés, digitalizáció hatása
  • 1.3. A reklámszakma átalakulása
  • 1.4. A műsorgyártók szempontjai
  • 1.5. A jogi környezet változása
• chevron_right2. Miben más a termékmegjelenítés?
  • 2.1. A termékelhelyezéstől a márkázott szórakoztatásig
  • 2.2. Sunlight-tól Wilsonig – A product placement rövid története
  • 2.3. A termékmegjelenítés és a klasszikus, 30 másodperces tévéreklám összevetése
• chevron_right3. Hányféle lehet a filmes product placement?
  • 3.1. Termékmegjelenítések a filmben elfoglalt helyük szerint
  • 3.2. Termékmegjelenítés a megjelenített termékkategória szerint
  • 3.3. Termékmegjelenítés a termékéletgörbén elfoglalt hely szerint
  • 3.4. Termékmegjelenítés márkák szerint
  • 3.5. Product placement az egyes filmes műfajokban
  • 3.6. Termékmegjelenítés az együttműködés pénzügyi háttere szerint
  • 3.7. Product placement az előkészítése, megszervezése szerint
• chevron_right4. Product placement a mozin kívül?
  • chevron_right4.1. Márkák mozgóképes műfajokban
    • 4.1.1. Tévésorozatok
    • 4.1.2. Valóságshow-k, tehetségkutatók
    • 4.1.3. Talkshow-k
    • 4.1.4. Sportközvetítések
    • 4.1.5. Rajzfilmek
    • 4.1.6. Videoklipek
    • 4.1.7. Konzolos, illetve számítógépes játékok
    • 4.1.8. Websorozatok
    • 4.1.9. Vírusfilmek
    • 4.1.10. Közösségi média
  • chevron_right4.2. Márkák hagyományos műfajokban és művészetekben
    • 4.2.1. Nyomtatott sajtó
    • 4.2.2. Könyvek
    • 4.2.3. Képzőművészeti alkotások
    • 4.2.4. Színház és opera
  • chevron_right4.3. Szokatlan vagy extrém „márkahordozók”
    • 4.3.1. Hírességek
    • 4.3.2. Az emberi test
    • 4.3.3. Személynevek
    • 4.3.4. Városnevek
• chevron_right5. Mikor jó egy termékmegjelenítés?
  • 5.1. Tágabb marketing- és kommunikációs hatást és hatékonyságot mérő megközelítések
  • 5.2. Médiahatás és -hatékonyság szempontú megközelítések
  • 5.3. Hirdetői – alkotói – nézői szempontok
  • 5.4. A márkamegjelenítés megerősítése: integrált kommunikáció
• chevron_right6. Hol jár a műfaj Magyarországon?
  • 6.1. A márkamegjelenítés szabályozása
  • 6.2. A márkamegjelenítés fogyasztói fogadtatása
  • 6.3. A márkamegjelenítés média- és reklámpiaci fogadtatása
  • chevron_right6.4. Márkák a magyar mozgóképes műfajokban
    • 6.4.1. Filmek
    • 6.4.2. Sorozatok
    • 6.4.3. Valóságshow-k
    • 6.4.4. Tehetségkutatók
    • 6.4.5. Talkshow-k, reggeli magazinműsorok
    • 6.4.6. Klipek
• 7. Mit hoz a jövő?
• Fogalomtár
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//