Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


b) Az árvízi kockázat csökkentése a Tiszán

Az árvizek kialakulásának a Kárpát-medencében éghajlati és domborzati okai egyaránt vannak. A síkvidéki helyzetnek és a medencejellegnek logikus következménye a potenciális árvízveszély. Ha a peremi területeken nagy mennyiségű lefolyásra alkalmas víz keletkezik, akkor az árvízi helyzet be is következik, mivel a szabályozott nagyobb folyók közül sem a Duna, sem a Tisza nem képes az így előálló vízmennyiséget árvíz nélkül elvezetni. Az árvízi kockázat szempontjából a komoly különbség e két nagy folyónál az, hogy a Dunán rövidebb, a Tiszán hosszan elnyúló (és emiatt igazán veszélyes) árvizekkel találkozunk. (Mint arra korábban utaltunk, a domb- és hegyvidékek kisebb vízfolyásain nagyon gyorsan alakulhatnak ki árvizek, itt az árvízi biztonság fenntartása nehéz feladat.) Az árvizek kialakulásánál mindig kimutatható az extrém csapadék, de az árvizek kialakulhatnak akkor is, ha az eső fagyott vagy vízzel már teljesen átitatott talajra, esetleg hóra hullik, és azt felolvasztja. Természetes, hogy a folyó és környezete biztonságos használatához valamilyen módon csökkenteni kellett az árvízi kockázatot (de ugyanez napjaink egyik vízügyi kihívása is). A 19. századi ármentesítések idején még nem merült fel a klímaváltozás kérdése. Napjainkban csaknem minden mai séma a téli lefolyás növekedését (és a nyári csökkenését) prognosztizálja, ami az áradások (és az aszályok egy évben történő) gyakoribb megjelenését is jelenti.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave