Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A szabályozás és az árvízmentesítés következményei

A 19. századi ármentesítés és szabályozás kedvező hatásaként az árterek egykori felszínéből több mint 20 ezer km2 ármentessé vált. Az érintettek számára árvízi biztonság született, az öntözés és a hajózás lehetőségei megteremtődtek. A végbement változásokat – amelyek elsősorban az Alföldön következtek be – környezetiökológiai szempontból inkább pozitívnak kell tekinteni. A nagy gazdasági és társadalmi hatású munkálatokat olykor „második honfoglalás”-ként is emlegetik. A negatívnak tekinthető következmények főként hidrológiai jellegűek, de a vízrajzi hatások más tényezőkben (pl. talaj és vegetáció) is jelentkeznek. Somogyi (2000a) részletesen elemezve a hazai folyók szabályozásának mértékét kimutatta, hogy a 2800 km-es folyóhosszból 1300 vált részben vagy teljesen szabályozottá. A Tisza vízrendszerében még több szakasz is vár szabályozásra (kb. 300 km), noha maga a főfolyó szinte teljesen szabályozott.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave