Tartalomjegyzék

• Új trendek és stratégiák a világgazdaságban Vállalatok, államok, nemzetközi szervezetek
• Impresszum
• Bevezetés: A globális kihívások és a tudomány válaszai
• chevron_rightELSŐ RÉSZ A világrend és a világgazdaság makrofolyamatai
  • chevron_rightI. A világgazdaság helye a világrendben
    • chevron_right1. Rend vagy determinált káosz?
      • A világrend főbb jellemzői
      • A világrend alapvető problémái a XXI. század elején
      • A világrend normatív koncepciói (történelmi áttekintés)
      • A világgazdaság főbb jellemzői a XXI. század elején
    • 2. Az államok szerepe a globalizálódó világgazdaságban
    • 3. A világgazdaság szerkezete a XXI. század elején
    • 4. A technikai fejlődés világgazdasági szerkezeti összefüggései
    • 5. A világgazdasági fejlődés szakaszai és a szakaszváltások
    • 6. Gyorsítható-e a világgazdaság növekedése?
    • 7. A nemzetközi gazdasági hatalmi viszonyok átalakulása
  • chevron_rightII. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere a XX. század utolsó szakaszában
    • 1. A kölcsönös függőség erősödése és a globális verseny
    • 2. A világkereskedelem új dimenziói
    • 3. Változások a pénz és a tőke nemzetközi piacán (a nemzetközi pénzügyi szektor a kölcsönös függőségi viszonyok hálózatában)
  • chevron_rightIII. A globális gazdasági együttműködés jellege és intézményei a XX. század utolsó szakaszában
    • 1. A bilaterális kapcsolatok: hagyományos és új tényezők
    • 2. A multilaterális gazdasági együttműködés és a világ új realitásai
    • chevron_right3. A szervezett (intézményesített) államközi, multilaterális együttműködési rendszer főbb jellemzői a XXI. század elején
      • A Bretton Woods-i multilaterális rendszer és a mai realitások
      • A nemzetközi pénzügyi együttműködési rendszer a XX. század végén
      • A kereskedelmi és beruházási együttműködési rendszerek
    • 4. A nemzetközi szervezeti rendszerek működési mechanizmusai
    • 5. A globális modellek: a tudomány új módszerei és kísérletei
    • 6. A világrend jövőjének kérdéseiről
  • chevron_rightIV. Magyarország külgazdasági stratégiája
    • 1. A külgazdasági stratégiát alakító feltételek
    • 2. A külgazdasági stratégia alapvető céljai
    • chevron_right3. A külgazdasági kapcsolatok helyzete, alakulása
      • A kivitel növelése
      • A közvetlen külföldi beruházások
      • A hazai termelés és piac védelme
    • chevron_right4. A külgazdasági stratégia megvalósításának eszközei
      • Nemzetközi megállapodások
      • Gazdaságdiplomácia
      • Állami támogatások
      • Kereskedelemfejlesztés, beruházásösztönzés
      • Importszabályozás, piacvédelem
    • chevron_right5. Felkészülés az EU-csatlakozásra
      • Kiinduló helyzet
      • A közös kereskedelempolitika alapjai
      • Nemzetközi kereskedelmi megállapodások
      • Importrendszer
      • Exportrendszer
      • Fejlesztési politika
      • Egyéb többoldalú gazdasági megállapodások
• chevron_rightMÁSODIK RÉSZ A világgazdaság mikroszférája a XXI. század elején
  • chevron_rightV. A transznacionális társaságok a világgazdaságban
    • 1. A transznacionalizálódás globális terjedése
    • 2. A külföldi befektetések „földrajza”
    • 3. A transznacionális befektetések ágazati megoszlása
    • 4. A transznacionális társaságok és az állami szabályozás
    • 5. Magyarország gazdaságának transznacionalizálódása
    • 6. A regionális együttműködési (integrációs) szervezetek és a transznacionális társaságok
  • chevron_rightVI. A pénzügyi szektor transznacionalizálódása
    • chevron_right1. A vállalati nemzetköziesedés fejlődése és szintjei
      • Motivációk a vállalati transznacionalizálódásban
      • Technológiai fejlődés és globalizált vállalatok
    • chevron_right2. A banki transznacionalizálódás összefüggései
      • A bankok nemzetköziesedésének történeti szakaszai
      • A bankok transznacionalizálódásának tényezői
      • A technológiai fejlődés hatásai a banki transznacionalizálódásra
      • A transznacionális bankok szervezeti rendszerének sajátosságai
    • chevron_right3. A nemzetközi pénzügyi központok
      • A nemzetközi pénzügyi központok típusai
    • chevron_right4. A bankszektor átalakulását meghatározó tényezők az ezredfordulón
      • Koncentráció és fúziós hullám a bankszektorban
      • A banki struktúrák átalakulása
    • chevron_right5. Az euró és a pénzpiacok
      • Az euró és a bankok
    • chevron_right6. A nemzetközi pénzpiacok egy újszerű eszköze: a vállalkozási kockázatitőke-társaságok (ventures capital)
      • A vállalkozási kockázati tőke kialakulása
  • chevron_rightVII. A nemzetközi üzletpolitika és a transznacionális menedzsment a globális versenyben
    • chevron_right1. A befelé és kifelé irányuló nemzetköziesedés stratégiái
      • Lokációs stratégiák
    • 2. Rendszerépítés: a nemzetközi vállalati szervezeti formák a stratégiai döntésekben
    • 3. Stratégiai menedzsment, stratégiai tervezés
    • 4. Innovációk, műszaki fejlesztés, a nemzetközileg integrálódó termelés stratégiái és menedzsmentje
    • 5. A nemzetközi marketing a vállalati üzletpolitikában
    • 6. Az emberi erőforrások és a transznacionális menedzsment
    • 7. A kockázatmenedzsment és a nemzetközi pénzügyek
    • 8. A transznacionális társaságok és a közérdek: a társadalmi kapcsolatok menedzsmentje
• Zárszó helyett: Globalizáció pro és kontra, Magyarország esete

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//