Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A Nyugat-magyarországi-peremvidék nagyobb tájföldrajzi egységei

Az Alpokalja elnevezés alatt az Alpok vonulatához tartozó, egymás közelébe került két tönkös röghegységi darabot értik: a Soproni-hegységet és a Kőszegi-hegység–Vas-hegység kistájcsoportot (az utóbbinál a tönk megléte vitatható). A Soproni-hegység (557 m) uralkodóan paleozóos metamorfizálódott csillámpalából és durva gneiszből épült fel. A hegység lejtőit harmadidőszaki kavicsrétegek fedik, melyek korábban az egész tetőfelszínt is beborították, majd lepusztultak, így a kristályos alapzaton a felszín megújulása ment végbe. A miocén kori tektonikus mozgások maradandó nyomot hagytak a felszínen: törésekhez igazodó formákat (9.2. ábra), sasbérces szerkezetet, az ezen irányok mentén kialakult völgybevágódásokat, fő és mellékgerinceket és a Fertő tó felé formált hegyláblépcsőket. A középső miocén kori tengeri és part menti környezetről tanúskodik a lajtamészkő-felhalmozódás (jelentős kőfejtő volt Fertőrákoson, amit már a római korban is használtak – ma a bánya kulturális célokat szolgál) és a mocsaras partok mentén kialakult alsó miocén kőszéntelepek. A 10-15 m vastag széntelepen nyitották meg az ország első szénbányáját Brennbergbányán 1759-ben (Makádi 2000).

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave