Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai

A Dunántúli-dombság a földtani értelemben nagyon eltérő származási helyű, csak később összeforró Dunántúli-középhegység és a Mura–Dráva völgye, illetve a Mecsek közötti főként dombsági tájakat fogja át. A Dél-Dunántúlnak is nevezett tájegység földtörténetileg az Európai-lemez selfterületén elhelyezkedő, a Tiszaiegységhez kapcsolódó részeket hordoz. Ezek az idős paleozóos és mezozóos képződmények a Mecsekben, a Villányi-hegységben és a Geresdi-dombság területén ma is több helyen a felszínen találhatók, és eltérő tájtípust is jelentenek (11.1. ábra). A miocén végi Pannon-tengerből ezek az idősebb kőzetekből felépülő felszínek szigetszerűen emelkedtek ki (a Mecsek hegységperemein abráziós szintek őrzik ennek nyomát). A pannon agyagos és homokos üledék kb. 400 m tszf magasságig minden felszínt befedett. Ezt követően a kiemelkedő középhegységekhez kötődően a pliocén (keresztrétegzett) homok, illetve kisebb magasságban a pleisztocén folyóvízi hordalékok képezték a dombság alapját. A pliocén és pleisztocén mozgásokkal tagolva ez a felszín volt a völgyképződés kiindulási alapja.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave