Magyarország természetföldrajza
A melléklet — Magyarország tájföldrajzi egységei
- Nagytáj
- Középtáj
- Kistájcsoport
- Kistáj
- Alföld
- Duna menti síkság
- Pesti-síkság
- Vác–Pesti-Duna-völgy
- Pesti-hordalékkúpsíkság
- Csepel–Mohácsi-síkság
- Csepeli-sík
- Solti-sík
- Kalocsai-Sárköz
- Tolnai-Sárköz
- Mohácsi-sziget
- Mohácsi teraszos sík
- Duna–Tisza közi síkvidék
- Gerje–Perje-sík
- Pilis–Alpári-homokhát
- Kiskunsági-homokhát
- Bugaci-homokhát
- Dorozsma–Majsai-homokhát
- Kiskunsági löszös hát
- Bácskai-síkvidék
- Illancs
- Bácskai löszös síkság
- Mezőföld
- Észak-Mezőföld
- Érd–Ercsi-hátság
- Váli-víz síkja
- Duna–Sárvíz köze
- Közép-Mezőföld
- Velencei-medence
- Sárrét
- Sárvíz-völgy
- Dél-Mezőföld
- Nyugat-Mezőföld
- Enyingi-hát
- Kálóz–Igari-löszhátak
- Sió-völgy
- Dráva menti síkság
- Dráva-sík
- Fekete-víz síkja
- Nyárád–Harkányi-sík
- Felső-Tisza-vidék
- Beregi-sík
- Szatmári-sík
- Bodrogköz
- Rétköz
- Közép-Tisza-vidék
- Közép-Tiszai-ártér
- Taktaköz
- Borsodi-ártér
- Hevesi-ártér
- Szolnoki-ártér
- Jászság
- Nagykunság
- Tiszafüred–Kunhegyesi-sík
- Szolnok–Túri-sík
- Tiszazug
- Hortobágy
- Alsó-Tisza-vidék
- Marosszög
- Dél-Tisza-völgy
- Észak-Alföldi-hordalékkúpsíkság
- Tápió–Galga–Zagyva-vidék
- Hatvani-sík
- Tápió-vidék
- Gyöngyös–Heves-vidék
- Gyöngyösi-sík
- Hevesi-sík
- Borsod–Zempléni-síkvidék
- Borsodi-Mezőség
- Sajó–Hernád-sík
- Harangod
- Nyírség
- Nyírségi homokvidék
- Közép-Nyírség
- Északkelet-Nyírség
- Délkelet-Nyírség
- Dél-Nyírség
- Nyugati- vagy Löszös-Nyírség
- Hajdúság
- Hajdúhát
- Dél-Hajdúság
- Berettyó–Körös-vidék
- Berettyó-vidék
- Dévaványai-sík
- Nagy-Sárrét
- Berettyó–Kálló köze
- Érmelléki löszös hát
- Körösvidék
- Bihari-sík
- Kis-Sárrét
- Körös menti sík
- Körös–Maros köze
- Békés–Csanádi-hát
- Csanádi-hát
- Békési-hát
- Békés–Csongrádi-sík
- Békési-sík
- Csongrádi-sík
- Körösszög
- Kisalföld
- Győri-medence
- Szigetköz–Mosoni-síkság
- Szigetköz
- Mosoni-sík
- Fertő–Hanság-medence
- Fertő-medence
- Hanság
- Rábaköz
- Kapuvári-sík
- Csornai-sík
- Marcal-medence
- Marcal-völgy
- Kemenesalja
- Pápa–Devecseri-sík
- Komárom–Esztergomi-síkság
- Győr–Tatai-teraszvidék
- Igmánd–Kisbéri-medence
- Almás–Táti–Duna-völgy
- Nyugat-magyarországi-peremvidék
- Alpokalja
- Soproni-hegység
- Soproni-hegység
- Fertőmelléki-dombság
- Soproni-medence
- Kőszegi-hegység–Vas-hegység
- Kőszegi-hegység
- Vas-hegy és Kőszeghegyalja
- Pinka-sík
- Felső-Őrség–Vasi-Hegyhát
- Felső-Őrség
- Vasi-Hegyhát
- Sopron–Vasi-síkság
- Ikva-sík
- Répce-sík
- Gyöngyös-sík
- Rábai teraszos sík
- Rába-völgy
- Kemeneshát
- Alsó-Kemeneshát
- Felső-Kemeneshát
- Zalai-dombvidék
- Nyugat-Zalai-dombság
- Felső-Zala-völgy
- Kerka-vidék (Hetés)
- Közép-Zalai-dombság (Göcsej)
- Kelet-Zalai-dombság
- Egerszeg–Letenyei-dombság
- Principális-völgy
- Zalaapáti-hát
- Alsó-Zala-völgy
- Zalavári-hát
- Muravölgyi-sík
- Mura-balparti-sík
- Dunántúli-dombság
- Balaton-medence
- Kis-Balaton-medence
- Nagyberek
- Somogyi parti sík
- Balaton
- Balatoni Riviéra
- Tapolcai-medence
- Keszthelyi Riviéra
- Külső-Somogy
- Nyugat-Külső-Somogy
- Kelet-Külső-Somogy
- Dél-Külső-Somogy
- Belső-Somogy
- Marcali-hát
- Kelet-Belső-Somogy
- Nyugat-Belső-Somogy
- Közép-Dráva-völgy
- Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék
- Mecsek-vidék
- Mecsek-hegység
- Baranyai-Hegyhát
- Tolnai-dombság
- Völgység
- Tolnai-Hegyhát
- Szekszárdi-dombság
- Baranyai-dombság
- Pécsi-síkság
- Geresdi-dombság
- Villányi-hegység
- Dél-Baranyai-dombság
- Zselic
- Észak-Zselic
- Dél-Zselic
- Dunántúli-középhegység
- Bakony-vidék
- Keszthelyi-hegység
- Tátika-csoport
- Keszthelyi-fennsík
- Balaton-felvidék
- Badacsony–Gulács-csoport
- Balaton-felvidék és kismedencéi
- Vilonyai-hegyek
- Déli-Bakony
- Veszprém–Nagyvázsonyi-medence
- Kab-hegy–Agár-tető-csoport
- Sümeg–Tapolcai-hát
- Devecseri-Bakonyalja
- Északi-Bakony
- Öreg-Bakony
- Bakonyi-kismedencék
- Keleti-Bakony
- Veszprém–Devecseri-árok
- Bakonyalja
- Pápai-Bakonyalja
- Pannonhalmi-dombság
- Súri-Bakonyalja
- Vértes–Velencei-hegyvidék
- Vértesalji-dombság
- Bársonyos
- Által-ér-völgy
- Móri-árok
- Vértes hegység
- Vértes-fennsík
- Vértes peremvidéke
- Gánti-medence
- Velencei-hegység és környéke
- Zámolyi-medence
- Sörédi-hát
- Lovasberényi-hát
- Velencei-hegység
- Dunazug-hegyvidék
- Gerecsevidék
- Nyugati-Gerecse
- Központi-Gerecse
- Keleti-Gerecse
- Gerecsei-kismedencék
- Bicskei–Zsámbéki-medence
- Etyeki-dombság
- Zsámbéki-medence
- Budai-hegység
- Budai-hegyek
- Tétényi-fennsík
- Budaörsi- és Budakeszi-medence
- Pilis hegység
- Pilisi-hegyek
- Pilisi-medencék
- Észak-magyarországi-középhegység
- Visegrádi-hegység
- Visegrádi-Dunakanyar
- Visegrádi-hegység
- Börzsöny
- Központi-Börzsöny
- Börzsönyi-kismedencék
- Börzsönyi-peremhegység
- Cserhát-vidék
- Nyugati-Cserhát
- Kosdi-dombság
- Nézsa–Csővári-dombság
- Keleti-Cserhát
- Központi-Cserhát
- Galga-völgy
- Ecskendi-dombság
- Cserhátalja
- Északi-Cserhát
- Terényi-dombság
- Szécsényi-dombság
- Karancsság
- Karancs
- Litke–Etesi-dombság
- Gödöllő–Monori-dombság
- Gödöllői-dombság
- Monor–Irsai-dombság
- Mátra-vidék
- Központi-Mátra
- Magas-Mátra
- Nyugati-Mátra
- Déli-Mátra
- Mátraalja
- Keleti-Mátraalja
- Nyugati-Mátraalja
- Mátralába
- Parád–Recski-medence
- Bükk-vidék
- Központi-Bükk
- Bükk-fennsík
- Északi-Bükk
- Déli-Bükk
- Bükkalja
- Tárkányi-medence
- 197. Egri-Bükkalja
- Miskolci-Bükkalja
- Bükklába
- Tardonai-dombság
- Upponyi-hegység
- Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék
- Aggteleki-karszt
- Aggteleki-hegység
- Alsó-hegy
- Rudabányai–Szalonnai-hegység
- Rudabányai-hegység
- Szalonnai-hegység
- Bódva-völgy
- Tornai-dombság
- Tokaj–Zempléni-hegyvidék
- Zempléni-hegység
- Központi-Zemplén
- Abaúji-Hegyalja
- Tokaj-Hegyalja
- Tokaji-hegy
- Szerencsi-dombság
- Hegyalja
- Hegyköz
- Hegyközi-dombság
- Vitányi-rögök
- Észak-magyarországi-medencék
- Ipoly-völgy és Nógrádi-medence
- Alsó-Ipoly-völgy
- Középső-Ipoly-völgy
- Nógrádi-medence
- Felső-Zagyva–Tarna közi dombság
- Zagyva-völgy
- Medves-vidék
- Felső-Tarnai-dombság
- Tarna-völgy
- Gömör–Hevesi-dombság
- Ózd–Egercsehi-medence
- Pétervásári-dombság
- Borsodi-medence
- Sajó-völgy
- Putnoki-dombság
- Cserehát
- Szendrői-rögvidék
- Rakacai-völgymedence
- Keleti-Cserehát
- Nyugati-Cserehát
- Hernád-völgy-medence
- Hernád-völgy
- Szerencsköz
Tartalomjegyzék
- MAGYARORSZÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
- Impresszum
- Bevezetés
- I. Magyarország természetföldrajzának általános vonásai
- 1. Magyarország domborzatának fejlődése
- 1.1. Domborzatformálódás és ősföldrajz a földtörténeti ó- és középidőben
- 1.2. Ősföldrajzi viszonyok a harmadidőszakban
- 1.3. A negyedidőszak tagolása és ősföldrajzának néhány kérdése
- 1.4. A teraszok kialakulása a Kárpát-medencében (Kiss T.)
- 1.5. Löszön és futóhomokon kialakult formák és folyamatok
- 1.6. Periglaciális formák és folyamatok
- 1.7. A hazai karsztos formakincs néhány földrajzi kérdése
- 1.8. A negyedidőszak éghajlatának és élővilágának főbb vonásai (Kiss T.)
- 1.9. A késő glaciálisban, valamint a holocénban kialakult formák és felszínformáló folyamatok
- 2. Magyarország éghajlatának néhány jellemző vonása
- 2.1. A Kárpát-medence éghajlatát kialakító tényezők, az éghajlat típusa
- 2.2. A főbb éghajlati elemek tér- és időbeli sajátosságai
- 2.3. Az éghajlat és a társadalom kapcsolatának néhány kérdése
- 2.4. Éghajlatunk közelmúltjának és jövőjének néhány kérdése
- 2.1. A Kárpát-medence éghajlatát kialakító tényezők, az éghajlat típusa
- 3. Magyarország vízföldrajza
- 4. Magyarország talajai
- 5. Magyarország természetes növényzete
- 1. Magyarország domborzatának fejlődése
- II Magyarország regionális természetföldrajzi vázlata
- 6. Magyarország természeti tájainak tagolódása
- 7. Az Alföld nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 7.1. A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai
- 7.2. Az Alföld tájainak genetikai vázlata és természetföldrajzának néhány kérdése
- 7.3. Környezeti értékek és veszélyek az Alföldön
- 8. A Kisalföld nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 9. A Nyugat-magyarországi-peremvidék nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 10. A Dunántúli-középhegység nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 11. A Dunántúli-dombság nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 12. Az Észak-magyarországi-középhegység nagytájának természetföldrajzi vázlata
- Mellékletek
- Irodalom
- Internetes források
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
ISBN: 978 963 058 976 5
Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból
számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik
ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést. Mezősi
Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási
rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a
kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek,
hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen
hatáskapcsolatban állnak egymással. A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré
rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános
természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A
tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az
alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére. A második, regionális tartalmú rész alkalmazott,
gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a
környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek,
valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások
következményrendszerének vázlatát is. E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus
ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is
vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz
legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk,
akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból
érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek
munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk,
vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero