Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A Tisza vízrendszerének alakulása a Kárpát-medencében

A medencét elfoglaló Pannon-tenger fokozatosan tóvá zsugorodott, amelynek maradék tagját többen „Alföldi tó”-ként említik (lásd 1.18. ábra és Borsy 1989). Ezt a depressziót a miocén végén É–D-i, illetve ÉNy–DK-i kompresszió érte, aminek hatására nem csak a medencét keretező hegyek kezdtek emelkedni, hanem a Kárpát-medence középső részének süllyedése is felgyorsult. Mint azt az 1.2.5. fejezetben elemeztük, a medencében a pleisztocén kezdetére két nagyobb helyi üledékgyűjtő alakult ki (a Dél-Tisza-völgy és a Körös-medence), melyek a helyi erózióbázisai voltak a hegységperemek felől érkező vízfolyásoknak. A tiszai vízrendszernek a Körös-medence volt a fő üledékgyűjtője, a mai Tarnától keletre minden vízfolyás ide torkollott (1.24. ábra). A Körös- és a dél-Tisza-völgyi-medence között létezett kapcsolat, a Körös-medence vize a mai Kurca-torkolat magasságában jutott el a Tisza rendszerébe.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave