Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A karsztosodás néhány regionális sajátossága

A karsztosodás jól meghatározott litológiai-kőzettani, domborzati, éghajlati, hidrológiai feltételek mentén történik, akár regionális léptékben, akár lokálisan vizsgáljuk a kérdést (Jakucs 1971). Magyarországon a karsztosodás szempontjából leggyakoribb mészkő- és dolomitüledék a keletkezés körülményei miatt átlag másfél százaléknyi (elsődleges) pórustérfogattal rendelkezik, ami például a karsztvíztárolás szempontjából fontos. A karsztosodás lényegében oldódási folyamat, aminek hatására megnő az érintett zóna porozitása. A Dunántúli-dombság paleogén karbonátjai – amikor a felszínen voltak – karsztosodtak, ami 8-10% körüli porozitást eredményezett, majd ezek a karbonáttestek megsüllyedve kőolajtárolóként váltak ismertté. A hazai kőolajbányászat először Budafapusztán indult meg 1937-ben a középső miocén meszes karbonátos üledékében. A karsztosodásban részt vevő kőzettestek kissé eltérő litológiai összetétele (pl. milyen kémiai összetételű mészkőről vagy dolomitról van szó) okoz különbséget az oldódás intenzitásában. A dolomit átkristályosodása vagy a CaCO3: MgCO3 arány erős eltolódása az elméletitől csökkenti az oldódás hatékonyságát. Emiatt azonban minőségileg lényegesen más formákat e hatások nem eredményeznek, bár az eltérő litológiai fáciesek mikro- és mezoszinten statisztikailag értékelhető eltéréseket mutatnak a formák morfometriájában.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave