Tartalomjegyzék

• 2018/06
• chevron_rightTematikus összeállítás • Művészetpedagógia
  • Bevezetés
  • chevron_rightVizuális kultúra
    • A fiatalok vizuális kultúrája – a finn tanterv alapja
    • Napjaink hollandiai művészeti nevelése: kié a tanterv?
    • A közös európai vizuális műveltség referenciakeret szerkezete, tartalma és jelentősége más művészetpedagógiai területek számára
    • A 21. század képi nyelvének tanítása a Bauhaus magyar mestereinek pedagógiai öröksége nyomán
  • chevron_rightZenepedagógia
    • Kulturális örökség, sokféleség, funkcionalitás és zeneoktatás európai kontextusban
    • Az ének-zene oktatás megújulásának lehetőségei
    • A zenei agy: tanulás és memória
    • Új modellek az ének-zene tanításban: aktív zenetanulási módszerek és oktatás-idegtudományi hatásvizsgálatuk
    • Felfedezőúton – Élményközpontú interdiszciplináris művészetpedagógia a Zuglói Zeneházban
  • chevron_rightDrámapedagógia
    • Alkalmazott színház, színházi nevelés és színház-pedagógia Magyarországon
    • A lélek ökológiája: a művészeti nevelés fontossága a 21. században
• chevron_rightTematikus összeállítás • A szegénység haszna
  • Bevezető
  • Távolodás ez európai szociális modelltől – a szegénység társadalompolitikája
  • Szegénységcsökkentést célzó programok és a projektfoglalkoztatás
  • A szegénység kisajátítása és szimbolikus újrakeretezése: az „érdemtelenek” rasszizálása és az „érdemesek” etnicizálása. Gyöngyöspata tanulságai
  • A szegénység elleni projektek haszna. A kisvárosi szociális földprogram példája
• chevron_rightVélemény, vita
  • A „kínos igazság” másik fele
  • Történetszociológiai megjegyzések Hargittai István írásához,avagy alkalmazott-e antiszemita diszkriminációt az MTA?
• chevron_rightKönyvszemle
  • Színházi nevelési és színházpedagógiai kézikönyv
  • Töréseink és áttöréseink a zenei nevelés folyamatában
  • Még mindig a németek kíváncsiak ránk
• Kitekintés

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//