Magyarország természetföldrajza
Az éghajlat és a társadalom kapcsolatának néhány kérdése
Tartalomjegyzék
- MAGYARORSZÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
- Impresszum
- Bevezetés
- I. Magyarország természetföldrajzának általános vonásai
- 1. Magyarország domborzatának fejlődése
- 1.1. Domborzatformálódás és ősföldrajz a földtörténeti ó- és középidőben
- 1.2. Ősföldrajzi viszonyok a harmadidőszakban
- 1.3. A negyedidőszak tagolása és ősföldrajzának néhány kérdése
- 1.4. A teraszok kialakulása a Kárpát-medencében (Kiss T.)
- 1.5. Löszön és futóhomokon kialakult formák és folyamatok
- 1.6. Periglaciális formák és folyamatok
- 1.7. A hazai karsztos formakincs néhány földrajzi kérdése
- 1.8. A negyedidőszak éghajlatának és élővilágának főbb vonásai (Kiss T.)
- 1.9. A késő glaciálisban, valamint a holocénban kialakult formák és felszínformáló folyamatok
- 2. Magyarország éghajlatának néhány jellemző vonása
- 2.1. A Kárpát-medence éghajlatát kialakító tényezők, az éghajlat típusa
- 2.2. A főbb éghajlati elemek tér- és időbeli sajátosságai
- 2.3. Az éghajlat és a társadalom kapcsolatának néhány kérdése
- 2.4. Éghajlatunk közelmúltjának és jövőjének néhány kérdése
- 2.1. A Kárpát-medence éghajlatát kialakító tényezők, az éghajlat típusa
- 3. Magyarország vízföldrajza
- 4. Magyarország talajai
- 5. Magyarország természetes növényzete
- 1. Magyarország domborzatának fejlődése
- II Magyarország regionális természetföldrajzi vázlata
- 6. Magyarország természeti tájainak tagolódása
- 7. Az Alföld nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 7.1. A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai
- 7.2. Az Alföld tájainak genetikai vázlata és természetföldrajzának néhány kérdése
- 7.3. Környezeti értékek és veszélyek az Alföldön
- 8. A Kisalföld nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 9. A Nyugat-magyarországi-peremvidék nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 10. A Dunántúli-középhegység nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 11. A Dunántúli-dombság nagytájának természetföldrajzi vázlata
- 12. Az Észak-magyarországi-középhegység nagytájának természetföldrajzi vázlata
- Mellékletek
- Irodalom
- Internetes források
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
ISBN: 978 963 058 976 5
Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.
Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.
A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.
A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.
E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero