Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza

c) Növekvő éghajlati szélsőségesség

A mindennapi tapasztalatunk az, hogy a szélsőséges éghajlati események, az ún. klímakatasztrófák és azok abszolút értékei is gyakoribbak, illetve nagyobbak, mint korábban voltak. Az éghajlattal kapcsolatos károk és a szélsőséges hatások környezeti következményei is egyre többfajta és nagyobb területet érintenek (Szabó 2001). A hőmérséklet extrém értékeinek mindegyike növekvő mértéket és csökkenő visszatérési időt jelez (Bartholy – Pongrácz 2005). A Magyarországon lehullott évi csapadék mennyisége például mintegy egy évszázada csökken, de az extrém csapadékok gyakorisága mégis megnövekedett: például nagy árvizeket okoztak az 1998–2002 közötti évek vagy a 2010-es év intenzív csapadékai, de a 20 mm-t meghaladó csapadékú napok száma is jelentősen növekedett az utóbbi negyedszázadban. A hőhullámok vagy a száraz időszak összhosszának évi növekedése is jól megfigyelhető (Pongrácz – Bartholy 2006).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Földrajz

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero