Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A Balaton hidrogeográfiai sajátosságai

A Balaton közel 600 km2-es felszínével, 75 × 1,5–12,5 km-es méretével Közép-Európa legnagyobb tava. Átlagos vízmélysége 3,5 m, azaz nem elég mély a vertikális hőszintek, a szökőrétegek kialakuláshoz. A legmélyebb a „Tihanyi-kút” -ban, 11,5 m. Ezért a mélységért az erős ÉNY-i szél is felelős, ami átnyomja a vizet a keleti medencerészbe, ahonnan kiegyenlítő áramlást indukálva a Tihany–Szántód közötti szűkületen áramlik vissza (emiatt nincs is itt üledékképződés). Ezt a hatást a keleti és nyugati rész között kialakuló állóhullámok is fokozhatják. Az erős ÉNy-i szél számos felszínforma kialakulásáért is felelős, így például a sekélyebb déli part turzásrendszeréért (nemzetközi hírnevet szerzett a szántódi turzásháromszög azzal, hogy Davis geomorfológiai alapművébe példaként bekerült), továbbá a víz alatti nagyszámú homokgerincért, melyet a helyiek gerendnek hívnak. A tóba futó meridionális völgyeket az ÉK–DNy-i csapású „gátak” (turzások) zárt mélyedéssé formálták. A berkek természetvédelmi szempontból is kiemelkedő értéket képviselnek, részei a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave