Tartalomjegyzék

• Fenntartható finanszírozás és fejlesztés • Stratégia és szabályozás: átállás a fenntartható finanszírozási modellekre
• Impresszum
• Köszönetnyilvánítás
• Fogalommeghatározások és rövidítések
• Bevezetés
• chevron_right1. Fenntarthatóság és a fenntartható pénzügyek fogalma
  • chevron_right1.1. Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés
    • 1.1.1. Fenntartható fejlődés fogalma
    • 1.1.2. A fenntarthatóság mérése
  • chevron_right1.2. Fenntartható pénzügyek
    • 1.2.1. Fenntartható fejlődés a pénzügyek területén
    • 1.2.2. Fenntartható befektetések
• chevron_right2. Állami intézkedések a fenntarthatóságért és a fenntartható közpénzügyek
  • chevron_right2.1. Kormányzati intézkedések a fenntarthatóságért, a taxonómiai szabályozás fogalma
    • 2.1.1. Stratégiaalkotás és szabályozás
    • 2.1.2. Zöld taxonómiai szabályozás
  • chevron_right2.2. Fenntartható és zöld költségvetési folyamatok
    • 2.2.1. Költségvetési fenntarthatóság
    • 2.2.2. Zöld költségvetés
  • chevron_right2.3. Zöld adózás és karbonvámok
    • 2.3.1. Környezetvédelmi adók
    • 2.3.2. Karbonvámok
  • chevron_right2.4. Fenntartható állami finanszírozás, beruházások és infrastrukturális fejlesztések
    • 2.4.1. Állami vállalatok
    • 2.4.2. Nemzeti fejlesztési bankok, export-import bankok és exporthitel-ügynökségek
    • 2.4.3. Fenntartható infrastruktúra
• chevron_right3. A fenntartható fejlődést szolgáló EU-stratégiák, szabályozások és források
  • chevron_right3.1. EU-stratégiai dokumentumok és célkitűzések
    • 3.1.1. Európai Zöld Megállapodás
    • 3.1.2. A fenntartható fejlődési célok és környezeti fenntarthatósági szempontok integrálása az európai szemeszterbe
    • 3.1.3. A fenntartható gazdaságra való áttérés finanszírozására irányuló stratégia
    • 3.1.4. EU emissziókereskedelmi rendszer (EU ETS) és az EU importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusa (CBAM)
  • chevron_right3.2. EU-taxonómia és vonatkozó szabályozások
    • 3.2.1. Fenntartható pénzügyek területén kialakított EU-szabályozás
    • 3.2.2. A fenntartható beruházások előmozdítását célzó keret létrehozásáról
    • 3.2.3. A fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és jelentéstételről
    • 3.2.4. A részvényesek hosszú távú elkötelezettségének ösztönzése
  • chevron_right3.3. EU-források a fenntarthatóság ösztönzésére
    • 3.3.1. Fenntartható Európa beruházási terv
    • 3.3.2. Zöld tőkepiaci unió
    • 3.3.3. Környezetvédelmi, energetikai és klímavédelmi célú állami támogatási jogcím
• chevron_right4. Pénzügyi módszertani ajánlások és fenntartható finanszírozási modellek
  • chevron_right4.1. Fenntartható zöld köz- és magánberuházások
    • 4.1.1. Az infrastruktúra-fejlesztés környezeti hatásai
    • 4.1.2. Infrastruktúra-fejlesztés összeegyeztethetősége célokkal és szabályokkal
  • chevron_right4.2. Zöld hitelezés és fenntartható befektetések
    • 4.2.1. Fenntartható hitelezés
    • 4.2.2. ESG-minősítés és minősítők
    • 4.2.3. ESG-kockázat pénzügyi kezelése
    • 4.2.4. ESG-képzés és közzététel
  • chevron_right4.3. Fenntarthatósággal kapcsolatos kötvények
    • 4.3.1. Kötvénykategóriák
    • 4.3.2. Zöld kötvények
    • 4.3.3. Állami ösztönzők és állami zöld kötvények
• chevron_rightForrások
  • Hazai joganyagok:
  • chevron_rightNemzetközi és EU joganyagok
    • Nemzetközi megállapodások
    • EU rendelet
    • EU irányelv
    • Bizottsági rendelet
    • Határozat
    • Tanácsi következtetés
    • Bizottsági közlemény, ajánlás, útmutató
    • Nemzetközi útmutatók, ajánlások
  • Felhasznált irodalom
  • Adatok, hírek és egyéb letöltési linkek

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//