Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


Zonális, éghajlati hatás alatt álló talajok

A mezőségi (csernozjom) talajokra a füves növényzet bomlása miatti humuszanyag-felhalmozódás, a morzsalékos szerkezet és kalciumban gazdag talajoldat kétirányú mozgása a jellemző. Ez utóbbi a szelvény B szintjében másodlagos mészkiválást, az ún. mészlepedék megjelenését eredményezi. A Kárpát-medencében típusos mészlepedékes csernozjom talajok a típusos lösszel fedett területeken (pl. Mezőföld, Bácskai-síkvidék, Tolnai-dombság), míg az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok az infúziós lösszel fedett területeken alakultak ki (pl. Körös–Maros-köz, Hajdúság, Nagykunság – 4.2. ábra). Elnevezésüket a fentebb említett, 30-70 cm mélységben jelentkező mészlepedékről kapták, amely ezen talajok változó ritmusú kilúgozásából és a szénsavas mész kicsapódásából adódik. A mezőgazdaságilag értékes mezőségi talajok A szintje magas humusztartalmú (3-4%), semleges vagy gyengén savas kémhatású, kiváló morzsás szerkezetű, valamint jó víz- és tápanyag-gazdálkodású. E talajok biológiai aktivitása nagy, amit mutatnak a B szintben is gyakori állatjáratok (ún. krotovina). A réti csernozjomokat a gyengébb humuszfelhalmozódás jellemzi, valamint a felszínhez közeli talajvíz miatti vízhatás. A vízhatás lehet a mélyedésekben összegyűlő vagy eketalp-tömörödésből, esetleg talajhibából kialakuló belvíznek az eredménye is, ami tipikusan a Körös–Maros közén, a Dunai-Alföld és a Kisalföld mélyebb területein fordul elő és okoz terméscsökkenést.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave