Kőműves Zsolt Sándor, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Poór József (szerk.)

Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok – hazai és nemzetközi tapasztalatok 2020

A HR-területre jellemző válságkezelő intézkedések

A COVID19 okozta recesszió legfontosabb eltérése a korábbi válságoktól, hogy az alapvető problémát az emberek, azaz a humántőke egészségügyi állapota okozta. E vezérelv jellemezte ezt az időszakot, valamint a szervezeti HR-tevékenység fő frontvonalát is. A munkahelyeken tipikussá vált a távmunka elrendelése, a közszolgáltatások, élelmiszer-ellátás, közlekedés és más működni kényszerülő ágazatok pedig új munka- és egészségvédelmi intézkedésekkel reagáltak dolgozóik és vezetőik védelmében. Az első hullám idején a távmunka volt a leggyakoribb, majd azt követte az egészségvédelem. A második hullámra a sorrend megfordult. Ennek lehetséges magyarázata a gazdaság újranyitása és az a tény, hogy a tavaszihoz hasonló teljes leállás meghaladta volna a gazdasági szereplők teherbírását és még mozgósítható tartalékait. Nagyon fontosnak tartjuk annak kiemelését, hogy a harmadik leggyakoribb HR-tevékenység mindkét hullám során a munkavállalók támogatása volt szociális problémáik megoldásában. Ez nagyon jól jelzi azt a tényt, hogy a jól működő HR nem létszámban, hanem emberben gondolkodik, és a humán faktort annak teljességében védi és segíti, nemcsak a munkafeltételek biztosítása révén. Ezt jelzi az a tapasztalatunk is, hogy az első leállások idején is csak minden hatodik cég hajtott végre létszámleépítést, és ezeknek is csak kisebb része szüntette meg magát a munkahelyi státuszt is. Ugyanakkor nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi kitekintésben is elmondhatjuk, hogy munkahely- vagy létszámbővítés jóval kevesebb területen fordult elő, ezek többségükben az e-kereskedelemhez kapcsolódó informatikai (Kwan, 2020; Lesi, 2020) és logisztikai munkakörök voltak (Pantelimon et al., 2020; Shahzad et al., 2020). A leépítések kezdetben elsősorban a szállodai szolgáltatást (Gursoy–Chi, 2020), az éttermi (Kashif et al., 2020), mozgó és egyéb vendéglátást, a személyszállítást (Tirachini–Cats, 2020), valamint a villamos berendezések, készülékek gyártását (Harris et al., 2020), fémmegmunkálást érintették, később a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet is (Albitar et al., 2020). A legnagyobb vesztesek azonban a kereskedelmi szálláshelyek voltak, ahol 2020 áprilisában a vendégéjszakák 99%-os és a bevételek 97%-os csökkenését jelentették (MSZÉSZ, 2020a), és a helyzet augusztusra is csak részben rendeződött (MSZÉSZ, 2020b). A kutatásunkban megkérdezett magyar vállalkozások a létszámkérdést jellemzően nem elbocsátásokkal, hanem létszámstop bevezetésével kezelték. Az első időszakban ezzel a megoldással a cégek közel 40, a másodikban pedig 30%-a élt. Leépítést elsősorban csak a kölcsönzött munkaerő körében hajtottak végre. A dolgozókat inkább átszervezéssel, helyettesítési rendek megújításával, képzésbe tereléssel foglalkoztatták. Mint tudjuk, a vállalkozások költségének jelentős részét a munkaerőköltség alkotja, ennek csökkentése vonzó lehetőség szokott lenni a pénzügyi szakemberek számára. A COVID-válságkezelés fő célja a munkahelyek megtartása volt, ezt a költségcsökkentésben is figyelembe kellett venni. Ezért először bérbefagyasztásra került sor. Amennyiben további megszorítások váltak elengedhetetlenné, akkor a béren kívüli juttatások elmaradása következett. A munkabér csökkentését csak legvégső esetben választották a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások. Ilyenkor is elsősorban a munkaidőt csökkentették arányosan a munkabérrel együtt, vagy fizetés nélküli szabadságra küldték dolgozóikat. Az ösztönzési és teljesítményértékelési rendszer átalakítása is több cégnél megtörtént, a cégek közel egyötöde élt ezzel mindkét hullám során. Fel kell hívnunk ugyanakkor a figyelmet, hogy a teljesítményértékelést mára már felváltotta a korszerűbb teljesítménymenedzsment, ami nemcsak értékel, hanem többek között motivál, fejleszti a gyenge pontokat, kiemeli és használja az erősségeket minden alkalmazottnál személyre szabottan (Karoliny–Poór, 2017).

Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok – hazai és nemzetközi tapasztalatok 2020

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 594 009 7

Menedzsment

A Magyarországot 2020-ban elérő koronavírus-járvány nehéz helyzet elé állította a társadalmat és a gazdaságot egyaránt. A veszélyhelyzetet mind a vállalkozások, mind az emberek, a munkavállalók komolyan megérezték, hiszen a válság kivétel nélkül mindent és mindenkit érintett. A távmunka bevezetése, vagy a megváltozott körülmények ellenére elvárt személyes munkahelyi megjelenés, és a gyermekek otthoni felügyelete együttes problémaként jelentkeztek a családok többségénél csakúgy, mint a munkáltatóknál megoldásra váró kihívások között. Emellett számos helyen az üzletek bezárása munkaerő-elbocsájtásokat eredményezett. Ilyen helyzetben a HR-feladatok is megváltoztak, amely az elkészült könyv különböző fejezeteiben eltérő megközelítésmódban tárgyalja a kialakult helyzetre való reagálás lehetőségeit, megoldási alternatíváit.

Örömmel köszönthető az az összefogás, amelynek eredményeként született meg az Olvasó kezében tartott könyv. A csapatmunka produktumában hazai és határon túli felsőoktatási intézmények működtek együtt, az akadémiai szféra és a piaci szereplők cserélték ki egymás között ismereteiket a témában, a tapasztalt szakértők fiatal témavezetettjeiknek adtak lehetőséget hozzáértésük bemutatására, magyar és külföldi szakemberek közösen dolgoztak az elkészült művön.

A három részből álló könyv első részében a vállalatok részéről a koronavírus-járványra reagáló lépésekbe kaphatunk betekintést.

Örvendetes, hogy a kutatók a válság első hullámát követően azonnal elindították felmérésüket, majd a második hullámban folytatták azt, amely a helyzetre való gyors reagálás képességét jól mutatja a tudós társadalom részéről is. Jól tudjuk, aki elsőnek lép, előnyt élvez, és nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyors hal a lassút. A primer felmérés kellő alapot nyújt az esettanulmányok, és a külföldi tapasztalatok bemutatásához. Elégedettséggel tölt el, hogy a HR területen a felsőoktatásban mérvadó kutatók mind megjelennek a szerzők között, a szakma jól érzékelhetően összefogja az egyébként akár piaci versenyben álló egyetemek szakembereit.

Az elméleti ismeretek tudósai mellett a vállalati szféra szakemberei is helyet kaptak a szervezeti példákat bemutató fejezetrészben. Az esettanulmányok kisebb hazai vállalatok, és nagy, nemzetközi cégek alkalmazott gyakorlatát mutatják be a válság idején. A működtetett megoldások eszközei ugyan elérők, ám a lényeg azonos, minél kisebb veszteséggel átvészelni a kialakult helyzetet, a hátrányokból előnyt kovácsolni, amely a későbbiekben szilárd alapokat nyújthat a jövő építéséhez.

A harmadik rész 8 eltérő ország gyakorlatát ismerteti. Az európai országok mellett közel-keleti és afrikai esettanulmányok is helyet kaptak a könyvben. Csakúgy, mint a vállalati példákat ismertető fejezetrészben, jól látható, hogy az egyes országok eltérő gazdasági és társadalmi hátterük miatt másként reagáltak a kialakult helyzetre. Ami viszont közös vonás, hogy minden esetben egyrészt az emberek, másrészt a gazdaság védelme érdekében a leginkább megfelelő megoldást nyújtó eszközökkel próbálták a kialakult járványhelyzetet enyhíteni.

Az elkészült könyv összességében hiánypótló jellegű a jelen körülmények között. A primer kutatáson alapuló tudományos elméleti alapokat jól kiegészítik a vállalati tapasztalatok gyakorlatai, a rutinos kutatókat a piaci szakemberek, és a szárnyaikat bontogató utánpótlást jelentő tudóspalánták, a PhD-hallgatók. Ritka példája ez a napjainkban nem oly jellemző együttműködésnek, ahol egy téma összefogja, összehozza az abban érintett szereplőket. A kooperáció példaértékű, és más tudományterület számára is követendő mintaként szolgálhat.

Jó szívvel ajánlható a HR-téma iránt érdeklődő szakembereknek és piaci szereplőknek egyaránt!

Hivatkozás: https://mersz.hu/koronavirus-valsag-kihivasok-es-hr-valaszok-hazai-es-nemzetkozi-tapasztalatok-2020//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero