Kőműves Zsolt Sándor, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Poór József (szerk.)

Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok – hazai és nemzetközi tapasztalatok 2020

Az emberi erőforrások menedzselésének jelentősége a pandémia időszakában

A pandémiás időszak egyik legjelentősebb hatása az emberi erőforrások területén érezhető. Kutatásunkban azt vizsgáltuk a magyarországi szervezetek körében, hogy milyen szerepet tulajdonítanak a válaszadók a humánerőforrás-menedzsment területnek. Az általunk megkérdezett szervezetek meghatározó többsége (63%) az emberi erőforrások menedzselését stratégiai fontosságúként definiálta. A válaszadók markáns reakciója a HR stratégiai szerepe mellett még két területen detektálható: egyrészt, hogy a tömeges elbocsátások, létszámleépítések hosszú távon károsak lennének a szervezet szempontjából, másrészt a kulcsemberek és tehetségek megőrzése különösen fontossá válik a válság alatt. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg, hogy a vállalkozások több mint a fele (54%) tett is lépéseket annak érdekében, hogy a nehézségek ellenére kulcsembereit, kiemelkedő tudással rendelkező szakembereit megtartsa. A válaszadók 32%-a azt is állítja, hogy a náluk érvényesülő beállítódások alapján erőteljesen bíznak abban, hogy a szervezetükben rejlő egyedi, nehezen másolható tudás és szakértelem kiutat jelenthet a válságból. Azt, hogy ezekhez kapcsolódóan a szakszerű HR-munka fontossága tovább fokozódik, a több mint fele (55%) saját szervezetére közepesen vagy erősen jellemzőnek tartja. Ugyanakkor az ilyen szervezetek majd 30%-ára ez a szemlélet nem jellemző. Mint ahogy a megkérdezett több mint fele abban a megközelítésmódban sem hisz, hogy „a válsághoz kapcsolódó elbocsátások hosszú távon károsak, mert jelentős szellemi tőke hagyja el a szervezetünket”. Viszonylag magas arányú (35,8%) körükben „a folyamatos és jól szervezett képzések jelentősége”. A válaszadók reakciói az emberi erőforrások menedzselését illetően meglehetősen megosztottak voltak, ami nagy fokú bizonytalanságot tükröz. Ilyen a munkahelyi, foglalkoztatási feltételek újragondolása, vagy akár a válságból való kilábalás HR szempontú megközelítése. Mindezek alapján arra következtetünk, hogy válaszadóinknak az adottságaik és lehetőségeik fényében nagyon eltérő helyzetekre kell legalább egy kielégítő vagy fenntartható választ keresniük a pandémiás időszakban. Értelemszerűen szektoronként, tevékenységenként vagy akár cégméret alapján is változhat, így diverzifikált lesz a végeredmény, ami megmagyarázza a válaszok sokszínűségét.

Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok – hazai és nemzetközi tapasztalatok 2020

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 594 009 7

Menedzsment

A Magyarországot 2020-ban elérő koronavírus-járvány nehéz helyzet elé állította a társadalmat és a gazdaságot egyaránt. A veszélyhelyzetet mind a vállalkozások, mind az emberek, a munkavállalók komolyan megérezték, hiszen a válság kivétel nélkül mindent és mindenkit érintett. A távmunka bevezetése, vagy a megváltozott körülmények ellenére elvárt személyes munkahelyi megjelenés, és a gyermekek otthoni felügyelete együttes problémaként jelentkeztek a családok többségénél csakúgy, mint a munkáltatóknál megoldásra váró kihívások között. Emellett számos helyen az üzletek bezárása munkaerő-elbocsájtásokat eredményezett. Ilyen helyzetben a HR-feladatok is megváltoztak, amely az elkészült könyv különböző fejezeteiben eltérő megközelítésmódban tárgyalja a kialakult helyzetre való reagálás lehetőségeit, megoldási alternatíváit.

Örömmel köszönthető az az összefogás, amelynek eredményeként született meg az Olvasó kezében tartott könyv. A csapatmunka produktumában hazai és határon túli felsőoktatási intézmények működtek együtt, az akadémiai szféra és a piaci szereplők cserélték ki egymás között ismereteiket a témában, a tapasztalt szakértők fiatal témavezetettjeiknek adtak lehetőséget hozzáértésük bemutatására, magyar és külföldi szakemberek közösen dolgoztak az elkészült művön.

A három részből álló könyv első részében a vállalatok részéről a koronavírus-járványra reagáló lépésekbe kaphatunk betekintést.

Örvendetes, hogy a kutatók a válság első hullámát követően azonnal elindították felmérésüket, majd a második hullámban folytatták azt, amely a helyzetre való gyors reagálás képességét jól mutatja a tudós társadalom részéről is. Jól tudjuk, aki elsőnek lép, előnyt élvez, és nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyors hal a lassút. A primer felmérés kellő alapot nyújt az esettanulmányok, és a külföldi tapasztalatok bemutatásához. Elégedettséggel tölt el, hogy a HR területen a felsőoktatásban mérvadó kutatók mind megjelennek a szerzők között, a szakma jól érzékelhetően összefogja az egyébként akár piaci versenyben álló egyetemek szakembereit.

Az elméleti ismeretek tudósai mellett a vállalati szféra szakemberei is helyet kaptak a szervezeti példákat bemutató fejezetrészben. Az esettanulmányok kisebb hazai vállalatok, és nagy, nemzetközi cégek alkalmazott gyakorlatát mutatják be a válság idején. A működtetett megoldások eszközei ugyan elérők, ám a lényeg azonos, minél kisebb veszteséggel átvészelni a kialakult helyzetet, a hátrányokból előnyt kovácsolni, amely a későbbiekben szilárd alapokat nyújthat a jövő építéséhez.

A harmadik rész 8 eltérő ország gyakorlatát ismerteti. Az európai országok mellett közel-keleti és afrikai esettanulmányok is helyet kaptak a könyvben. Csakúgy, mint a vállalati példákat ismertető fejezetrészben, jól látható, hogy az egyes országok eltérő gazdasági és társadalmi hátterük miatt másként reagáltak a kialakult helyzetre. Ami viszont közös vonás, hogy minden esetben egyrészt az emberek, másrészt a gazdaság védelme érdekében a leginkább megfelelő megoldást nyújtó eszközökkel próbálták a kialakult járványhelyzetet enyhíteni.

Az elkészült könyv összességében hiánypótló jellegű a jelen körülmények között. A primer kutatáson alapuló tudományos elméleti alapokat jól kiegészítik a vállalati tapasztalatok gyakorlatai, a rutinos kutatókat a piaci szakemberek, és a szárnyaikat bontogató utánpótlást jelentő tudóspalánták, a PhD-hallgatók. Ritka példája ez a napjainkban nem oly jellemző együttműködésnek, ahol egy téma összefogja, összehozza az abban érintett szereplőket. A kooperáció példaértékű, és más tudományterület számára is követendő mintaként szolgálhat.

Jó szívvel ajánlható a HR-téma iránt érdeklődő szakembereknek és piaci szereplőknek egyaránt!

Hivatkozás: https://mersz.hu/koronavirus-valsag-kihivasok-es-hr-valaszok-hazai-es-nemzetkozi-tapasztalatok-2020//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero