Kőműves Zsolt Sándor, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Poór József (szerk.)

Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok – hazai és nemzetközi tapasztalatok 2020

Következtetések

A világjárvány új koncepciókat és új alkalmazásokat hozott az emberek életébe. A magántulajdonú vállalkozásoknak és az állami szféra számára is rendkívül fontos volt folytatni tevékenységüket. Továbbá lépéseket kellett tenniük a munkaerő kapcsán – amely tevékenységük alappillére – a munkájuk minél jobb megszervezése érdekében. A tanulmány fő célja a COVID–19-járvány emberierőforrás-gazdálkodásra és HR tevékenységekre gyakorolt hatásainak meghatározása. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a vállalatok az elektronikus alkalmazásokra összpontosítva próbálják folytatni tevékenységüket a lehetséges kereteken belül; látható, hogy az online kommunikációnak köszönhetően együttműködést és megfelelő feltételeket kívánnak biztosítani munkavállalóik, de az álláskeresők számára is. Elmondható, hogy a vállalatok az Egészségügyi Világszervezet és az állam szabályainak betartására törekszenek annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az új korszakhoz, illetve, hogy a jövőben is alkalmazkodni tudjanak. Megfigyelhető, hogy az alkalmazottak munkaköri leírása és felelőssége változott, hiszen a tevékenységeket a lehető legnagyobb mértékben elektronikus környezetben végzik. Továbbá az otthoni munkavégzési lehetőségek egyre fontosabbá váltak. Arra is következtetni lehet, hogy a járványidőszakban alkalmazott gyakorlatok folytatódnak és a jövőben is alkalmazásra kerülnek, hiszen a költségcsökkentő tényezők, például az internet széles körű használata és a kiszervezés értéke növekedett ebben az időszakban. A járványhelyzetben a vállalatok célja a munkahelyi egészség és biztonság növelése azáltal, hogy betartják a szabályokat (higiénia, az egészség védelme és a távolságtartás), amelyek a COVID–19 járvány miatt életünk részévé váltak. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a bér, a karriertervezés, a morál és a motivációs elemek rendkívül fontosak a szakképzett munkaerő megtartása érdekében. A vállalatoknak felül kellene vizsgálniuk karriertervezési programjaikat a világjárvány időszakában – az alkalmazottak megtartása érdekében. Az elektronikus információs rendszerek használata egyre növekszik, mivel a klasszikus módszerek nem elégségesek a járvány idején. A cégek az internetet használják a szükséges munkaerő toborzásához, és újragondolt folyamatokat hajtanak végre a teljes HR-folyamat során. Ilyenek például az online formában lebonyolított állásinterjúk és azok kiértékelése.

Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok – hazai és nemzetközi tapasztalatok 2020

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 594 009 7

Menedzsment

A Magyarországot 2020-ban elérő koronavírus-járvány nehéz helyzet elé állította a társadalmat és a gazdaságot egyaránt. A veszélyhelyzetet mind a vállalkozások, mind az emberek, a munkavállalók komolyan megérezték, hiszen a válság kivétel nélkül mindent és mindenkit érintett. A távmunka bevezetése, vagy a megváltozott körülmények ellenére elvárt személyes munkahelyi megjelenés, és a gyermekek otthoni felügyelete együttes problémaként jelentkeztek a családok többségénél csakúgy, mint a munkáltatóknál megoldásra váró kihívások között. Emellett számos helyen az üzletek bezárása munkaerő-elbocsájtásokat eredményezett. Ilyen helyzetben a HR-feladatok is megváltoztak, amely az elkészült könyv különböző fejezeteiben eltérő megközelítésmódban tárgyalja a kialakult helyzetre való reagálás lehetőségeit, megoldási alternatíváit.

Örömmel köszönthető az az összefogás, amelynek eredményeként született meg az Olvasó kezében tartott könyv. A csapatmunka produktumában hazai és határon túli felsőoktatási intézmények működtek együtt, az akadémiai szféra és a piaci szereplők cserélték ki egymás között ismereteiket a témában, a tapasztalt szakértők fiatal témavezetettjeiknek adtak lehetőséget hozzáértésük bemutatására, magyar és külföldi szakemberek közösen dolgoztak az elkészült művön.

A három részből álló könyv első részében a vállalatok részéről a koronavírus-járványra reagáló lépésekbe kaphatunk betekintést.

Örvendetes, hogy a kutatók a válság első hullámát követően azonnal elindították felmérésüket, majd a második hullámban folytatták azt, amely a helyzetre való gyors reagálás képességét jól mutatja a tudós társadalom részéről is. Jól tudjuk, aki elsőnek lép, előnyt élvez, és nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyors hal a lassút. A primer felmérés kellő alapot nyújt az esettanulmányok, és a külföldi tapasztalatok bemutatásához. Elégedettséggel tölt el, hogy a HR területen a felsőoktatásban mérvadó kutatók mind megjelennek a szerzők között, a szakma jól érzékelhetően összefogja az egyébként akár piaci versenyben álló egyetemek szakembereit.

Az elméleti ismeretek tudósai mellett a vállalati szféra szakemberei is helyet kaptak a szervezeti példákat bemutató fejezetrészben. Az esettanulmányok kisebb hazai vállalatok, és nagy, nemzetközi cégek alkalmazott gyakorlatát mutatják be a válság idején. A működtetett megoldások eszközei ugyan elérők, ám a lényeg azonos, minél kisebb veszteséggel átvészelni a kialakult helyzetet, a hátrányokból előnyt kovácsolni, amely a későbbiekben szilárd alapokat nyújthat a jövő építéséhez.

A harmadik rész 8 eltérő ország gyakorlatát ismerteti. Az európai országok mellett közel-keleti és afrikai esettanulmányok is helyet kaptak a könyvben. Csakúgy, mint a vállalati példákat ismertető fejezetrészben, jól látható, hogy az egyes országok eltérő gazdasági és társadalmi hátterük miatt másként reagáltak a kialakult helyzetre. Ami viszont közös vonás, hogy minden esetben egyrészt az emberek, másrészt a gazdaság védelme érdekében a leginkább megfelelő megoldást nyújtó eszközökkel próbálták a kialakult járványhelyzetet enyhíteni.

Az elkészült könyv összességében hiánypótló jellegű a jelen körülmények között. A primer kutatáson alapuló tudományos elméleti alapokat jól kiegészítik a vállalati tapasztalatok gyakorlatai, a rutinos kutatókat a piaci szakemberek, és a szárnyaikat bontogató utánpótlást jelentő tudóspalánták, a PhD-hallgatók. Ritka példája ez a napjainkban nem oly jellemző együttműködésnek, ahol egy téma összefogja, összehozza az abban érintett szereplőket. A kooperáció példaértékű, és más tudományterület számára is követendő mintaként szolgálhat.

Jó szívvel ajánlható a HR-téma iránt érdeklődő szakembereknek és piaci szereplőknek egyaránt!

Hivatkozás: https://mersz.hu/koronavirus-valsag-kihivasok-es-hr-valaszok-hazai-es-nemzetkozi-tapasztalatok-2020//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero