Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok – hazai és nemzetközi tapasztalatok 2020
Kérdések a 2. fejezethez
- Milyen főbb járványellenes intézkedéseket vezettek be Magyarországon a COVID19 megjelenése óta?
- Melyek a legfontosabb hazai gazdaságvédelmi intézkedések a koronavírus-járvány elleni küzdelemben?
- Soroljon fel olyan szabályozásokat, melyek a munkaerő megtartását segítik!
- Értékelje az egyes járványügyi intézkedések hatékonyságát a hazai és nemzetközi statisztikák ismeretében!
Tartalomjegyzék
- Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok – hazai és nemzetközi tapasztalatok 2020
- Impresszum
- Kézikönyv főszerkesztői és szerzői
- Előszó
- Bevezetés
- 1. rész. KoronaHR-kutatás általános jellemzői
- 1. fejezet. A COVID19-HR-felmérés bemutatása empirikus adatok tükrében
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. A koronavírus-járvány mikro- és makrogazdasági hatásai
- 1.3. A járvány negatív gazdasági hatásait csökkentő lehetőségek
- 1.4. Szervezeti szintű és HR válságkezelő intézkedések
- 1.5. A HR-területre jellemző válságkezelő intézkedések
- 1.6. Az emberi erőforrások menedzselésének jelentősége a pandémia időszakában
- 1.7. Összefoglalás
- Kérdések az 1. fejezethez
- Felhasznált források az 1. fejezethez
- 1.1. Bevezetés
- 2. fejezet. A COVID–19-járvány elleni intézkedések bemutatása Magyarország példáján keresztül
- 3. fejezet. A COVID–19 munkajogi hatásai
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. Mit jelent a veszélyhelyzet?
- 3.3. Távmunka vs. otthoni munkavégzés
- 3.4. Biztonságos munkavégzés és biztonságos munkafeltételek
- 3.5. Részmunkaidő és/vagy bércsökkentés
- 3.6. A szabadság kiadása, pihenőnapok átcsoportosítása és állásidő kérdése
- 3.7. Megállapodás munkavégzés alóli mentesítésről
- 3.8. A védettségi igazolvány
- 3.9. A társadalombiztosítási ellátásról
- 3.10. Az otthon maradó szülőkről
- Kérdések a 3. fejezethez
- Felhasznált források a 3. fejezethez
- 3.1. Bevezetés
- 4. fejezet. Interjúk és esetleírások elemzése szövegelemző módszerrel
- 1. fejezet. A COVID19-HR-felmérés bemutatása empirikus adatok tükrében
- 2. rész. Vállalati esettanulmányok
- 5. fejezet. 1. esettanulmány – Az Opel Szentgotthárd Kft. HR-intézkedéseiről a COVID19 első periódusában
- 6. fejezet. 2. esettanulmány – A Plasticor Kft. HR-intézkedései COVID idején
- 7. fejezet. 3. esettanulmány – A Rosenberger Magyarország Kft. COVID19 akcióterve
- 7.1. Szervezet bemutatása
- 7.2. Gazdálkodás és járványügyi intézkedések a COVID19 pandémia idején
- 7.3. A COVID–19 Kézikönyv és akcióterv
- 7.4. Munkahelyi felkészültség egy lehetséges járvány kialakulása esetén
- Kérdések a 7. fejezet 3. esettanulmányhoz
- Felhasznált irodalom a 7. fejezet – 3. esettanulmányhoz
- 7.1. Szervezet bemutatása
- 8. fejezet. 4. esettanulmány – Agilis vezetés és megtartás-menedzsment – A Schaeffler Debrecen válasza a koronavírus-válság által okozott kihívásokra
- 9. fejezet. 5. esettanulmány – A HAJDU Cégcsoport válságkezelési megoldásai a COVID19 pandémia idején
- 10. fejezet. 6. esettanulmány – Járványhelyzet alatti otthoni munkavégzés, vezetői és munkavállalói tapasztalatok az EDC Debrecen Nonprofit Kft.-nél
- 11. fejezet. 7. esettanulmány – Digitalizáció és proaktivitás – A HSA Group esete
- 12. fejezet. 8. esettanulmány – A COVID19 járványhelyzet által kiváltott szervezeti és emberi erőforrás gazdálkodási változások az Észak-alföldi Regionális Mentőszervezetnél
- 13. fejezet. 9. esettanulmány – Több lábon állás mint a túlélés záloga – Balaton-parti cégcsoport a COVID19 járvány idején
- 14. fejezet. 10. esettanulmány – „The Show Must Go On” – A Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. kihívásai a pandémiás időszak alatt
- 15. fejezet. 11. esettanulmány – Közösségi közlekedés a közösség védelmében – A DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság esete
- 16. fejezet. 12. esettanulmány – Válságkezelés a Szegedi Közlekedési Társaságnál a pandémia idején: adaptáció a koronavírus-járvány első és második hullámához
- 16.1. A szervezet bemutatása
- 16.2. A koronavírus világjárvány hatásai a közlekedési társaságnál
- 16.3. A koronavírus világjárványra adott azonnali válaszreakciók, intézkedések
- 16.4. Pandémiás következmények: a humánerőforrás-menedzsment funkciók változása
- 16.5. Hosszú távú következmények: a munkaszerződések felülvizsgálata: Post-COVID HR-szindróma
- Kérdések a 16. fejezet 12. esettanulmányához
- Felhasznált források a 16. fejezet 12. esettanulmányához
- 16.1. A szervezet bemutatása
- 17. fejezet. 13. esettanulmány – Szlovákiai vállalatok HR kihívásai a koronavírus-járvány idején
- 3. rész: Ország esettanulmányok
- 18. fejezet. 1. ország esettanulmány: A COVID–19 hatása a norvég HRM-re és egy norvég multinacionális cégre
- 19. fejezet. 2. ország esettanulmány: A HRM és A COVID–19 hatása Szlovákiában (Baša Patrik – Sánta Kamilla)
- 20. fejezet. 3. ország esettanulmány: Az Emberierőforrás-menedzsment (HRM) és a COVID–19 Oroszországban
- 21. fejezet. 4. ország esettanulmány: Emberierőforrás-menedzsment (HRM) és a COVID–19 Törökországban
- 22. fejezet. 5. ország esettanulmány: HRM a fejlődő, átalakuló és fejlett országokban, és a COVID–19: Ghána 5
- 22.1. Bevezetés
- 22.2. A COVID–19 hatása Ghána gazdaságára
- 22.3. A COVID–19 hatása a ghánai emberierőforrás-menedzsmentre
- 22.4. A ghánai kormány intézkedései a COVID–19 okozta hatások enyhítésére
- 22.5. Összefoglalás
- Kérdések a 21. fejezet 5. ország esettanulmányához
- Felhasznált források a 21. fejezet 5. ország esettanulmányához
- 22.1. Bevezetés
- 23. fejezet. 6. ország esettanulmány: A COVID–19 várható hatása az etiópiai állami és magánszektor emberi erőforrás működésére
- 23.1. Etiópia általános áttekintése
- 23.2. A COVID–19 hatása Etiópia és az emberi erőforrás működésére
- 23.3. Etiópia Humán Fejlődési Indexe (HDI)
- 23.4. Munkaügyi Normák az Etiópiai Munkaügyi Kiáltványban
- 23.5. A GDP növekedése Etiópiában
- 23.6. A COVID–19 hatásának vizsgálata
- 23.7. Összefoglalás
- Kérdések a 22. fejezet 6. ország esettanulmányához
- Felhasznált források a 22. fejezet 6. ország esettanulmányához
- 23.1. Etiópia általános áttekintése
- 24. fejezet. 7. ország esettanulmány: HRM és COVID–19 Jordániában – Az alkalmazkodástól a válságkezelésig
- 25. fejezet. 8. ország esettanulmány: A COVID–19 és a libanoni HRM
- 25.1. Röviden Libanonról
- 25.2. Libanon gazdasága a COVID–19 előtt
- 25.3. A COVID–19 hatása a libanoni cégekre
- 25.4. A libanoni bezárás
- 25.5. A távmunka
- 25.6. A COVID–19 során felmerülő kihívások
- 25.7. Megoldások
- 25.8. Következtetések
- Kérdések a 24 fejezet 8. ország esettanulmányhoz
- Felhasznált források a 24 fejezet 8. ország esettanulmányhoz
- 25.1. Röviden Libanonról
- Tárgyszójegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 594 009 7
A Magyarországot 2020-ban elérő koronavírus-járvány nehéz helyzet elé állította a társadalmat és a gazdaságot egyaránt. A veszélyhelyzetet mind a vállalkozások, mind az emberek, a munkavállalók komolyan megérezték, hiszen a válság kivétel nélkül mindent és mindenkit érintett. A távmunka bevezetése, vagy a megváltozott körülmények ellenére elvárt személyes munkahelyi megjelenés, és a gyermekek otthoni felügyelete együttes problémaként jelentkeztek a családok többségénél csakúgy, mint a munkáltatóknál megoldásra váró kihívások között. Emellett számos helyen az üzletek bezárása munkaerő-elbocsájtásokat eredményezett. Ilyen helyzetben a HR-feladatok is megváltoztak, amely az elkészült könyv különböző fejezeteiben eltérő megközelítésmódban tárgyalja a kialakult helyzetre való reagálás lehetőségeit, megoldási alternatíváit. Örömmel köszönthető az az összefogás, amelynek eredményeként született meg az Olvasó kezében tartott könyv. A csapatmunka produktumában hazai és határon túli felsőoktatási intézmények működtek együtt, az akadémiai szféra és a piaci szereplők cserélték ki egymás között ismereteiket a témában, a tapasztalt szakértők fiatal témavezetettjeiknek adtak lehetőséget hozzáértésük bemutatására, magyar és külföldi szakemberek közösen dolgoztak az elkészült művön. A három részből álló könyv első részében a vállalatok részéről a koronavírus-járványra reagáló lépésekbe kaphatunk betekintést. Örvendetes, hogy a kutatók a válság első hullámát követően azonnal elindították felmérésüket, majd a második hullámban folytatták azt, amely a helyzetre való gyors reagálás képességét jól mutatja a tudós társadalom részéről is. Jól tudjuk, aki elsőnek lép, előnyt élvez, és nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyors hal a lassút. A primer felmérés kellő alapot nyújt az esettanulmányok, és a külföldi tapasztalatok bemutatásához. Elégedettséggel tölt el, hogy a HR területen a felsőoktatásban mérvadó kutatók mind megjelennek a szerzők között, a szakma jól érzékelhetően összefogja az egyébként akár piaci versenyben álló egyetemek szakembereit. Az elméleti ismeretek tudósai mellett a vállalati szféra szakemberei is helyet kaptak a szervezeti példákat bemutató fejezetrészben. Az esettanulmányok kisebb hazai vállalatok, és nagy, nemzetközi cégek alkalmazott gyakorlatát mutatják be a válság idején. A működtetett megoldások eszközei ugyan elérők, ám a lényeg azonos, minél kisebb veszteséggel átvészelni a kialakult helyzetet, a hátrányokból előnyt kovácsolni, amely a későbbiekben szilárd alapokat nyújthat a jövő építéséhez. A harmadik rész 8 eltérő ország gyakorlatát ismerteti. Az európai országok mellett közel-keleti és afrikai esettanulmányok is helyet kaptak a könyvben. Csakúgy, mint a vállalati példákat ismertető fejezetrészben, jól látható, hogy az egyes országok eltérő gazdasági és társadalmi hátterük miatt másként reagáltak a kialakult helyzetre. Ami viszont közös vonás, hogy minden esetben egyrészt az emberek, másrészt a gazdaság védelme érdekében a leginkább megfelelő megoldást nyújtó eszközökkel próbálták a kialakult járványhelyzetet enyhíteni. Az elkészült könyv összességében hiánypótló jellegű a jelen körülmények között. A primer kutatáson alapuló tudományos elméleti alapokat jól kiegészítik a vállalati tapasztalatok gyakorlatai, a rutinos kutatókat a piaci szakemberek, és a szárnyaikat bontogató utánpótlást jelentő tudóspalánták, a PhD-hallgatók. Ritka példája ez a napjainkban nem oly jellemző együttműködésnek, ahol egy téma összefogja, összehozza az abban érintett szereplőket. A kooperáció példaértékű, és más tudományterület számára is követendő mintaként szolgálhat. Jó szívvel ajánlható a HR-téma iránt érdeklődő szakembereknek és piaci szereplőknek egyaránt!
Hivatkozás: https://mersz.hu/koronavirus-valsag-kihivasok-es-hr-valaszok-hazai-es-nemzetkozi-tapasztalatok-2020//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero