Tartalomjegyzék

• Kockázati tőke
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. A kockázati- és magántőke-ágazat gazdasági szerepe a statisztika tükrében • Karsai Judit
  • 1.1. A kockázati- és magántőke-befektetések szerepe
  • 1.2. A kockázati- és magántőke-befektetések elterjedtsége
  • 1.3. A kockázati- és magántőke-befektetések nagysága
  • 1.4. A kockázati- és magántőke-befektetések gazdasági súlya
  • 1.5. A kockázati- és magántőke-befektetések innovációra gyakorolt hatása
  • 1.6. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right2. Befektetési döntési folyamat • Jáki Erika, Molnár Endre Mihály, Halmosi Péter
  • chevron_right2.1. Induló vállalkozások felkészítése a kockázati tőkefinanszírozásra
    • 2.1.1. Mikor jó és mikor rossz döntés a kockázati tőkefinanszírozás?
    • 2.1.2. A befektetők által keresett jellemzők a céltársaságban
  • chevron_right2.2. Az előszűrés
    • 2.2.1. Teaser
    • 2.2.2. Elevator pitch
    • 2.2.3. Pitch
  • chevron_right2.3. Előzetes befektetői döntés – indikatív term-sheet
    • 2.3.1. Első testületi döntés
    • chevron_right2.3.2. Szakértői átvilágítás
      • 2.3.2.1. Jogi átvilágítás
      • 2.3.2.2. Pénzügyi átvilágítás
      • 2.3.2.3. Iparági átvilágítás
  • 2.4. Végleges befektetői döntés – szerződés és folyósítás
  • 2.5. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right3. Tárgyalás a befektetővel • Halmosi Péter
  • chevron_right3.1. Felkészülés a befektetővel való tárgyalásra
    • 3.1.1. Részesedési arányok a cégérték változásával
    • 3.1.2. A tárgyalás pszichológiája
  • 3.2. Tárgyalás külföldi befektetőkkel
  • 3.3. Befektetői tárgyalások probléma esetén
  • 3.4. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right4. A befektetési szerződés • Pintér Attila
  • 4.1. A befektetési szerződések tárgya
  • chevron_right4.2. A befektetési szerződések alanyai
    • 4.2.1. Befektetők
  • chevron_right4.3. Vállalatirányítási rendszerek (corporate governance)
    • 4.3.1. Kétszintű vállalatirányítási rendszer
    • 4.3.2. Egységes vállalatirányítási rendszer
  • 4.4. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right5. Speciális befektetői jogok a befektetési szerződésben • Pintér Attila
  • 5.1. Információs jog
  • chevron_right5.2. A társasági részesedések átruházásának korlátozása
    • 5.2.1. Drag along jog
    • 5.2.2. Tag along jog
    • 5.2.3. Tőkeemeléssel kapcsolatos elsőbbségi jogok
  • 5.3. Exit és liquidation preference
  • 5.4. ESOP, vesting, reverse vesting
  • 5.5. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right6. Érdekkonfliktusok a tulajdonosok között • Berlinger Edina és Lovas Anita
  • 6.1. Kontrolljogok
  • 6.2. Megbízó-ügynök helyzet
  • chevron_right6.3. Prémiumok és diszkontok
    • 6.3.1. Prémiumok és diszkontok kiszámítása
    • 6.3.2. Prémiumok és diszkontok alkalmazása
    • 6.3.3. Bonyolultabb értékelési helyzetek
    • 6.3.4. Üzletrészek adásvétele tulajdonostársak között
  • 6.4. Gyakorlati tapasztalatok
  • 6.5. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right7. Portfóliókezelés • Aranyossy Márta és Jáki Erika
  • 7.1. A portfóliókezelési feladatok
  • 7.2. Tulajdonosi joggyakorlás a portfóliótársaságban
  • 7.3. A portfóliótársaság adatszolgáltatásának nyomon követése
  • 7.4. A portfóliótársaság pénzügyi adatainak elemzése
  • 7.5. A portfóliótársaság értékelése
  • 7.6. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right8. A kockázatitőke-befektetők kiszállási lehetőségei • Jáki Erika és Aranyossy Márta
  • 8.1. A tőkealap részesedésének értékesítése
  • 8.2. IPO – elsődleges nyilvános részvénykibocsátás
  • 8.3. Leírás, avagy likvidáció
  • 8.4. Kiszállási típusok gyakorisága
  • 8.5. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right9. A kockázati tőkealap-kezelőkre vonatkozó alapvető jogszabályi előírások és az engedélyeztetési folyamat • Jáki Erika
  • chevron_right9.1. Tőkealap-kezelő társaság megalapítása és MNB-engedélyeztetési eljárása
    • 9.1.1. Az engedélyeztetéshez és a működéshez kötelező belső szabályozási háttér
    • 9.1.2. MNB-bejelentésköteles funkciók és szabályzataik
    • 9.1.3. MNB-engedélyköteles vagy -bejelentésköteles személyek
  • 9.2. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right10. A Tőkealap létrehozásának és engedélyeztetésének folyamata • Pintér Attila
  • chevron_right10.1. A kezelési szabályzat
    • 10.1.1. A kockázati tőkealapra, illetve magántőkealapra vonatkozó információk
  • 10.2. Eljárási szabályok
  • 10.3. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right11. Az állami intervenció hatása a kockázatitőke-piacon • Molnár Endre Mihály és Jáki Erika
  • chevron_right11.1. Tisztán állami kockázati tőke – közvetlen állami beavatkozás
    • 11.1.1. A tisztán állami beavatkozás kiszorítási hatásának vizsgálata
    • 11.1.2. A tisztán állami beavatkozás hatékonysága
  • 11.2. Állami-privát partnerség
  • 11.3. Állami szerepvállalás az inkubációs szakaszban
  • 11.4. Javaslatok az állami kockázati tőkés programokhoz
  • 11.5. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right12. A JEREMIE hatása a hazai kockázatitőke-piacra • Becsky-Nagy Patrícia és Fazekas Balázs
  • 12.1. A JEREMIE kockázati tőkeprogram háttere
  • 12.2. A JEREMIE kockázati tőkeprogram befektetéseinek teljesítménye
  • 12.3. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_rightA kötet szerzőiről
  • Szerkesztő és társszerző
  • Szerzők és a könyv lektora
  • A szerkesztő további könyvei

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 594 009 7

A Magyarországot 2020-ban elérő koronavírus-járvány nehéz helyzet elé állította a társadalmat és a gazdaságot egyaránt. A veszélyhelyzetet mind a vállalkozások, mind az emberek, a munkavállalók komolyan megérezték, hiszen a válság kivétel nélkül mindent és mindenkit érintett. A távmunka bevezetése, vagy a megváltozott körülmények ellenére elvárt személyes munkahelyi megjelenés, és a gyermekek otthoni felügyelete együttes problémaként jelentkeztek a családok többségénél csakúgy, mint a munkáltatóknál megoldásra váró kihívások között. Emellett számos helyen az üzletek bezárása munkaerő-elbocsájtásokat eredményezett. Ilyen helyzetben a HR-feladatok is megváltoztak, amely az elkészült könyv különböző fejezeteiben eltérő megközelítésmódban tárgyalja a kialakult helyzetre való reagálás lehetőségeit, megoldási alternatíváit.

Örömmel köszönthető az az összefogás, amelynek eredményeként született meg az Olvasó kezében tartott könyv. A csapatmunka produktumában hazai és határon túli felsőoktatási intézmények működtek együtt, az akadémiai szféra és a piaci szereplők cserélték ki egymás között ismereteiket a témában, a tapasztalt szakértők fiatal témavezetettjeiknek adtak lehetőséget hozzáértésük bemutatására, magyar és külföldi szakemberek közösen dolgoztak az elkészült művön.

A három részből álló könyv első részében a vállalatok részéről a koronavírus-járványra reagáló lépésekbe kaphatunk betekintést.

Örvendetes, hogy a kutatók a válság első hullámát követően azonnal elindították felmérésüket, majd a második hullámban folytatták azt, amely a helyzetre való gyors reagálás képességét jól mutatja a tudós társadalom részéről is. Jól tudjuk, aki elsőnek lép, előnyt élvez, és nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyors hal a lassút. A primer felmérés kellő alapot nyújt az esettanulmányok, és a külföldi tapasztalatok bemutatásához. Elégedettséggel tölt el, hogy a HR területen a felsőoktatásban mérvadó kutatók mind megjelennek a szerzők között, a szakma jól érzékelhetően összefogja az egyébként akár piaci versenyben álló egyetemek szakembereit.

Az elméleti ismeretek tudósai mellett a vállalati szféra szakemberei is helyet kaptak a szervezeti példákat bemutató fejezetrészben. Az esettanulmányok kisebb hazai vállalatok, és nagy, nemzetközi cégek alkalmazott gyakorlatát mutatják be a válság idején. A működtetett megoldások eszközei ugyan elérők, ám a lényeg azonos, minél kisebb veszteséggel átvészelni a kialakult helyzetet, a hátrányokból előnyt kovácsolni, amely a későbbiekben szilárd alapokat nyújthat a jövő építéséhez.

A harmadik rész 8 eltérő ország gyakorlatát ismerteti. Az európai országok mellett közel-keleti és afrikai esettanulmányok is helyet kaptak a könyvben. Csakúgy, mint a vállalati példákat ismertető fejezetrészben, jól látható, hogy az egyes országok eltérő gazdasági és társadalmi hátterük miatt másként reagáltak a kialakult helyzetre. Ami viszont közös vonás, hogy minden esetben egyrészt az emberek, másrészt a gazdaság védelme érdekében a leginkább megfelelő megoldást nyújtó eszközökkel próbálták a kialakult járványhelyzetet enyhíteni.

Az elkészült könyv összességében hiánypótló jellegű a jelen körülmények között. A primer kutatáson alapuló tudományos elméleti alapokat jól kiegészítik a vállalati tapasztalatok gyakorlatai, a rutinos kutatókat a piaci szakemberek, és a szárnyaikat bontogató utánpótlást jelentő tudóspalánták, a PhD-hallgatók. Ritka példája ez a napjainkban nem oly jellemző együttműködésnek, ahol egy téma összefogja, összehozza az abban érintett szereplőket. A kooperáció példaértékű, és más tudományterület számára is követendő mintaként szolgálhat.

Jó szívvel ajánlható a HR-téma iránt érdeklődő szakembereknek és piaci szereplőknek egyaránt!

Hivatkozás: https://mersz.hu/koronavirus-valsag-kihivasok-es-hr-valaszok-hazai-es-nemzetkozi-tapasztalatok-2020//